A torrentezés büntetőjogi vonatkozásairól...

...Szól az az írás, amit a szegedi jogi karon végzett Ibolya Tibor ügyész tollából az alábbi linken lehet olvasni. Előre leszögezem, nem vagyok büntetőjogász, ezért a büntető eljárásjogi részletekről - sajnos messze van már, amikor diákként tanultam a Be.-t - nem igazán tudok véleményt formálni. Másrészt azt is jelzem előre, hogy nagyon ráérősek végig olvashatják az ASVA.info oldalon található kommenteket. (Ez utóbbiak azért is tanulságosak, mert nagyon jól tetten érhető bennük egy "jellemfejlődési" tendencia. Szinte már tragikomikus, hogyan izzanak fel az indulatok, és jutnak el oda az egyes kommentelők, hogy a bicskájukat nyitnák egymás neve hallatára.)

Ibolya tanulmánya egyébként véleményem szerint magas színvonalú, eltekintve néhány pontatlanságtól.

Először is a technikai háttér (2.o.) pontatlan, aminek egyébként nem egy kommentelő hangot is adott az ASVA.info oldalon. Ezek az apróságok fontosak, de nem olyan borzasztóak. Pl. "a .torrent kiterjesztésű fájlokat a legkönnyebben egy ún. tracker-ről (felhasználói közösség) lehet letölteni". Ez a mondat alapvetően egy fölösleges szót (legkönnyebben - habár azt jelzem, hogy például a The Pirate Bay által favorizált mágneslinkek esetén a TPB-nek már nincs trackere, de ez egyelőre a kivétel), egy nyelvtani hibát (trackerről a helyes írás), és egy téves azonosítást (a tracker igazából nem egy felhasználói közösség, hanem egy számítógép) tartalmaz. De mint mondtam, ilyeneken nem múlik, sőt, ezekért meg sem érdemelte az ügyész úr a kommentelők lebecsmérlő megállapításait.

A tanulmánynak van egy sarkalatos pontja, egy fontos tévedése, ami a szerzői jogi alapokat érinti, s melyeket a Btk. 329/A.§ "keretdiszpozíciós" jellege folytán - vagyis hogy e szakasz megvalósulásához egy másik, a szerzői jogi törvényben rögzített szerzői jogsértésnek kell megvalósulnia - feltétlenül vizsgálni kell.

A szerző konzekvensen, de sajnos tévesen letöltésről és feltöltésről beszél. Az első szóval semmi probléma sincs, se jogilag, se technikailag. Az utóbbival azonban több is. Helyesen használva feltöltésről csak akkor beszélhetünk, ha valaki valamely jogvédett tartalmat maga "tölt fel" egy tartalmak tárolását végző szerverre (kvázi maga hoz létre másolatot). Ilyen személyből mindig sok van. A torrentezés azonban nem erről szól. Sőt, a tényleges P2P fájlcserélés története során egy olyan szolgáltatás sem volt, ahol a fogyasztók valamely központi szerverre tölthettek volna fel jogvédett tartalmakat. A BitTorrent technológia esetén az egyetlen dolog, amit "feltöltenek", az a .torrent kiterjesztésű fájl, aminek sem a neve, sem a metaadatai nem jogsértőek önmagukban (erre az ügyész úr is helyesen utal). Ráadásul a tényleges fájlcsere során a "feltöltő" személy igazából "nem tölt fel", hiszen ő semmi tevőlegeset nem tesz akkor, amikor más letölt tőle. Ennek ellenére megvalósít egy szerzői jogsértést, amiről a tanulmány megfeledkezett, ez pedig a szerzői jogi törvény 26.§ (8) bekezdésében szerepel.

Ez így szól:
A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy művét (…) a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. E joga kiterjed különösen arra az esetre, amikor a művet vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.
Ez a törvényi kategória, melyet nagyon csúnyán (vagy hosszan) nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételként ismerhetünk, súlyos csapás a tartalmakat megosztó személyekre nézve. Eszerint amennyiben valaki hozzáférhetővé/elérhetővé/letölthetővé tesz jogvédett tartalmakat, MÁRIS jogsértést követ el.
Ez azért kardinális, mert a tanulmány abból indult ki, hogy a feltöltésnek meg kell valósulnia, sőt egyetlen adatelem, fájlszelet még nem elegendő a jogsértéshez. De, sajnos igen...

E ponton persze azonnal visszautalok az ügyész úr írására, akinek a bizonyítás nyomozati szakaszban és a tényleges bíróság előtti eljárásban megjelenő nehézségeivel kapcsolatos megjegyzései teljesen jogosak. Nem beszélve továbbá arról, hogy a jogvédő szervezetek által végzett adatgyűjtés bizonyítékként való felhasználása kizárt kellene, hogy legyen, hogy egyébként a jogosult engedélye nélkül történő adatgyűjtéssel a jogvédők is jogsértést követnek el stb.

Számomra az egész írásban az a lényeg, hogy bizony van egy hang az ügyészség oldaláról is, amely nem a vaskalapos, vagy éppen "lobbi hatásokat" tükröző véleményt ismételgeti, hanem világos érveket felsorolva érvel a fájlcserélés jogszerűségét illetően. Ez komolyan üdvözölendő!!!

Címkék: , , , , , , , ,