Az első panel elnökeként Szymon Lewandowski, az Európai Bizottság Információs Társadalom és Média Főigazgatóság képviselője kérte fel nyitóbeszédének megtartására Sajó Andreát, az OSZK főigazgatóját, akit Szőcs Géza, kultúráért felelős államtitkár követett egy hosszabb köszöntővel. Az államtitkár a kulturális örökség megőrzésének szükségességét és az e témában való uniós együttműködés fontosságát hangsúlyozta beszédében.
Az első érdemi előadást
Wim Jansen, az Európai Bizottság Emerging Technologies and Infrastructures Igazgatóság képviselője "
Az e-infrastruktúra a kulturális örökség szolgálatában" címmel tartotta meg. Ebben részletesen hallhattunk a 2014-től útjára indítandó
Common Strategic Framework, illetve fantázianevén
Horizon 2020 projektről, melynek körvonalait egy
2011-es Zöld Könyv fektette le. Megtudhattuk, hogy milyen eljárási rend mentén fognak haladni a tárgyalások, illetve a jogalkotás, valamint a célkitűzésekről is hallhattunk. A lényeg:
2020-ra egységes és nyitott európai online kutatási felületet ("űrt") kell kialakítani, s a kulturális örökség letéteményeseinek meg kell nyitniuk "online kapuikat" a kutatók, a használók előtt.
A második előadó
Mohácsi János, a Nemzeti információ Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) munkatársa volt, prezentációja pedig "
Az e-infrastruktúra szolgáltatásai Magyarországon - a DC-NET kihívásai és lehetőségei" címet viselte. Ez a NIIFI több mint 25 éves tevékenységéről, annak is inkább a technológiai vonatkozásairól szólt. Különösen érdekesnek bizonyultak a
Videotorium szolgáltatósról hallottak.
A második panel az ERANET DC-NET (Digitális Kulturális Örökség Hálózat) projekt eredményeiről szólt. Rossella Caffo, a DC-NET Projekt Koordinátora, ismertette a DC-NET lényegét és működését. E projekt 2009 december óta működik, és elsődleges célja a hosszútávú megőrzés. Meglepő módon a prioritások sorrendjében a szerzői jogok és DRM védelme az utolsó, 7. helyre szorul, s olyan célok előzik meg, mint pl. az interoperabilitás megteremtése, vagy a felhasználói jogosítások megteremtése. Rossella Caffo a DC-NET és az Europeana viszonyáról is említést tett, és a kettő elsősorban úgy határolta el, hogy míg előbbi célja az infrastruktúra megteremtése, addig utóbbié egy végső felhasználási felület rendelkezésre bocsátása; illetve míg előbbi a gyűjtésre, addig utóbbi a hozzáférhetővé tételre fókuszál.
Másodikként
Rosetta Vandenbroucköt hallhattuk, aki a DC-NET egyik feladatcsoportjának (
a WP2-nek) a tevékenységéről számolt be. A WP2 elsődleges feladata, hogy az e-infrastruktúrával kapcsolatos tudatosságot, valamint a digitális kulturális örökség és az e-infrastruktúra közötti kapcsolatot erősítse. Harmadikként pedig
Börje Justrell, valamint
Christophe Dessaux lépett a pódiumra, hogy a
WP3 céljairól és eredményeiről beszéljen. A WP3 elsősorban az e-infrastruktúra és az általa megteremtett új szolgáltatásokra fókuszál.
A kávészünetet követően
Kovács Lászlónak, a SzTAKI főosztályvezetőjének "
Paradigmaváltás az e-infrastruktúra fogalmában" című prezentációja következett. Ebben ez előadó a hozzáférés (access) infrastruktúra és a tartalom (content) infrastruktúra különválasztása mellett érvelt. Ennek kialakításához szükségesek a technikai és jogi vonatkozások, valamint az üzleti koncepciók alapos tisztázása, többek közt annak megelőzésére, hogy a befektetett energia kárba vesszen. Példaként hallhattunk a
StreamOnTheFly p2p közösségi rádiós nyílt archívum működéséről, amely azt is biztosítja, hogy azok részesüljenek a rendszer által generált haszonból, akik annak tartalmát megteremtik.
Ezt követően három, közgyűjteményt képviselő személy adta elő "A közgyűjtemények e-infrastruktúra igényei" témakörrel kapcsolat véleményét. Elsőként az OSZK képviseletében Vonderviszt Lajos beszélt. Ő azzal indított, hogy nem e-infrastruktúrára, hanem e-infrastruktúra szolgáltatásokra van igazán szükség, azzal, hogy ezek igénybevételi folyamatának kereteit is meg kell teremteni, hiszen a legjobb szolgáltatás is megbukhat, ha senki nem érti őket, drágák, vagy nincs érdemi együttműködés a szolgáltató és az igénybevevő között. Így például kell-e egy közintézménynek hatalmas sebességű internet? Nem biztos, mert ennek igénybevételéhez nem biztos, hogy rendelkeznek a kellő felszereltséggel. Másrészt viszont a nem túl gyors hálózat akadálya lehet a nagy mennyiségű tartalmak gyors másolásának. Kell-e például cloud computing közintézményeknek? Vonderviszt szerint igen.
A Petőfi Irodalmi Múzeum - és en-bloc a múzeumok - részéről
Bánki Zsolt szólalt fel. Előadását azzal indította, hogy a múzeumok helyzete, infrastruktúrája, nézőpontja, valamint a létező tudományos tartalmainak közzététele lényeges eltérést mutat a könyvtárakéhoz képest. Szerencsére azonban a múzeumi szféra is felzárkózni látszik a nemzetközi trendekhez, többek közt az
Europeana keretében százezernél is több alkotást tesznek elérhetővé a magyar múzeumok. Említést tett továbbá Bánki a
Múzeumi Digitalizációs Bizottságról is, amely az e-kultúra elterjedését segítő módszertani tevékenységet végez.
Végül utolsóként e témakörben a Magyar Országos Levéltár részéről Szatucsek Zoltán következett (aki előre tapsot kapott azért, hogy angolul fog beszélni). Ő rendkívül hasznos számadatokat sorolt a magyar és más európai levéltárak által digitalizált tartalmak méreteiről. Óriási az eltérés például a 175 millió francia és 130 millió svéd digitalizált oldal/kép, illetve a 4 millió magyar oldalnyi (egységnyi) digitalizált anyag között. (Még az észteknél is 6.5 millió oldalt, illetve képet sikerült eddig digitalizálni.) Különösen értékes projekt hazánkban például 12-16. század közötti pergamenek online elérhetővé tétele (ebből kb. 107.000 van). Éppúgy fent vannak a neten a Nagy Imre per anyagai, illetve a Magyar Kommunista Párt különféle jegyzőkönyvei és iratai. Hazánkban amúgy 45 különféle digitalizálási projekt fut. Hasonlóan az előző előadáshoz, ezúttal is hallgattunk arról, hogy a könyvtárak érdekeitől és jellegzetességeitől mennyire eltérnek a levéltáraké, amely így az e-infrastruktúrával kapcsolatos hozzáállást is befolyásolja (itt néhány szót a szerzői jogról is ejtett Szatucsek).
(A konferencia második napjának összefoglalója
itt olvasható.)
Címkék: DC-NET, digitalizálás, Európai Unió, Europeana, Horizon 2020, Konferencia, Országos Széchenyi Könyvtár, Zöld Könyv
