A bizottsági dokumentum abból az alapvetésből indul ki, hogy az audiovizuális tartalmak hagyományos terjesztési hálózatai jelenleg nemzeti hatókörűek (köszönhetően a nyelvi sokszínűségnek), miközben az internet határtalansága folytán "a fogyasztók egyre inkább elvárják, hogy bármit, bárhol, bármikor és bármilyen eszközön nézhessenek" (p.3.). A Bizottság azt mindenképpen helyesen látja, hogy "a hagyományos értékláncok változnak, az üzleti modelleket pedig módosítani kell azért, hogy megfeleljenek az olyan fogyasztói elvárásoknak, mint a szolgáltatások határokon átnyúló elérhetősége" (p.4.). Ráadásul a Bizottság szerint a határokon átnyúló szolgáltatások reális alternatívát nyújthatnak a "kalózkodás" elleni küzdelemben. (Ebben én nem vagyok biztos, de legyünk optimisták.)
A fentiek fényében a zöld könyv egyrészt a jogrendezés kérdését vizsgálja az audiovizuális médiaszolgáltatások online terjesztése kapcsán (2. és 3. szakasz), majd az audiovizuális művek jogtulajdonosai részére az online felhasználásért járó díjazás témáját veszi szemügyre (4. szakasz), végül az audiovizuális művek felhasználásának két speciális esetét tárgyalja (5. szakasz).
A Zöld Könyv extenzív elemzést tartalmaz az audiovizuális médiaszolgáltatások jelenlegi helyzetéről. Jó tudni, hogy az európai piac a világ második legnagyobb piaca, hogy mekkora az IPTV részesedés átlagban vagy épp Franciaországban. E számokat és tendenciákat azonban érdemes mindenkinek személyesen is átolvasnia (p.5-8.). A dokumentum ezeket követően világosan összefoglalja, hogy az audiovizuális művek online továbbítása, továbbközvetítése esetén és a lekérhető mozgókép-szolgáltatásoknál miként jellemezhető a jelenlegi uniós helyzet, valamint miként fest az európai filmgyártás és -forgalamzás (p.8-12.). A Bizottság érzékeli azt a jelenséget, hogy az eddigi időablakos terjesztés (vagyis egy filmhez először a moziban, aztán DVD-n, video-on-demand keretében, fizetős TV csatornákon, végül a szabadon fogható csatornák műsorán férhető hozzáférni) változásokon megy keresztül: a fogyasztói igények megnőttek a mielőbbi hozzáférhetőség iránt. Ennek hiánya a jogellenes felhasználások szükségszerű növekedését eredményezi.
A 3. szakasz több kardinális jogpolitikai kérdést is említ. Egyrészt a Bizottság elkötelezettnek tűnik az online szolgáltatások "Európa egészére" (?) kiterjedő egységes szerzői jogi engedélyezésének megvalósítása iránt. Ez összefügg a Bizottság azon jogalkotási javaslatával, mely a közös jogkezelő szervezet átláthatóságának fokozását és irányításuk javítását célozza. A Zöld Könyv azt is megemlíti, hogy a Bizottság szerzői jogi kódexben is gondolkodik. Hát, nem is tudom... Ezt egyelőre nem kellene. Ettől még messze állunk - nemcsak az uniós harmonizáció jelenlegi mélységét illetően, de a tagállamok szerzői joga közötti hatalmas eltérések okán is. (Egyébként a Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület - melyet a kormány a stratégiai "együttműködés" keretében ismét csak szűkös határidő mellett kérte véleményének megfogalmazására - e ponton ugyancsak kritikával illeti a Zöld Könyvet. A november 11-ei dokumentum elérhető
itt.) A Zöld Könyv felveti, hogy az InfoSoc irányelv szabad felhasználással kapcsolatos előírásait is talán módosítani kellene, és egy önkéntes alapon működő, egységes európai szerzői jogi oltalom bevezetését vizionálja. Az igazat megvallva ennek különösebben értelmét nem látom. Más persze az, ha a jogtulajdonosok azonosítására adatbázisok kerülnek felállításra, de az "EU egész területén érvényes oltalom" kérdése nem tűnik indokoltnak a jelenleg irányadó nemzetközi szerzői jogi előírások mellett.
A 4. szakasz hangsúlyozza, hogy a szerzők és az előadók jelenleg általában nem részesülnek egyedi díjazásban a műveik/teljesítményeik online felhasználásáért. A Bizottság szerint ezen változtatni kellene, habár azt is világosan látja, hogy "ez a lehetőség így az audiovizuális műveket forgalmazó online platformok fejlődése szempontjából hátrányosnak tekinthető, mivel növelné az ügyleti költségeket, valamint a jogi és gazdasági bizonytalanságot" (p.17.).
Végül az 5. szakasz szűken ugyancsak megemlíti, hogy a mozgóképörökséggel foglalkozó intézmények tevékenységének hatékonysága érdekében érdemes lenne elgondolkodni az InfoSoc irányelv vonatkozó passzusainak kötelezővé tételéről. Sőt, én - ahogy azt a Google Books ügyről írt cikkemben
hangsúlyoztam - ennél tovább mennék, és a nem csupán a digitalizálást és az intézményeken belüli kivetítést tenném lehetővé, hanem az online hozzáférhetővé tételt is. Valamint említést tesz a Zöld Könyv arról is, hogy a fogyatékkal élő helyzete egyelőre az audiovizuális tartalmakhoz való hozzáférés kapcsán nem elég rózsás, van hová fejlődni. Ehhez nagyon drukkolok!!!
Címkék: Európai Bizottság, Európai Unió, filmipar, Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület, Zöld Könyv
