Szerzői jog a XXI. században: Hírmorzsák #2.1

Kiknek a művei tartoznak január elsejétől a közkincsbe? - A szerzői jog egyik legfontosabb korlátja a védelmi idő. Ez jelenleg hazánkban a szerző halált követő hetven évvel telik el a szerző valamennyi műve vonatkozásában. (Vagyis amit a szerző 50 évvel halála előtt írt, valójában 120 évig fialhat bevételt a szerzőnek, majd örököseinek. Amit halála napján publikálnak, az csak az extra hetven évig részesül védelemben.) A védelmi idő számítását megkönnyítendő a 70 év mindig a szerző halálát követő év első napján veszi kezdetét. (Mondhatni a szerzői jog nem garasoskodik, hanem a halál napjától függetlenül minimum 364 további napot biztosít a műnek és az örökösöknek/jogutódoknak.) 2012. január 1-ével így tehát ismét művek ezrei kerülnek közkincsbe, egészen pontosan azoknak az alkotásai, akik 1941. január 1. és december 31. között hunytak el. Gyenge Anikó az E.SZER.INT blogon tett közzé egy listát a Wikipédia adataira támaszkodva, mely olyan neveket tartalmaz, mint James Joyce, Virginia Woolf, Babits Mihály, egyik kedvenc szerzőm: Rabindranath Tagore, Aba-Novák Vilmos vagy Reményik Sándor. A nemzetközi nevek közül pedig egy tizenkettes toplistát tesz közzé épp az 1709Blog, mely többek közt tartalmazza a fenti képen is látható, már említett Tagorét, a jazz zene nagyatyját, Jelly Roll Mortont, vagy épp Virginia Woolfot, illetve James Joyce-ot. A Közkincs Napjáról a Kluwer Copyright blogon is olvashattunk.

És ha nincs pénz a perre? - Bár jó lenne az olyan felhívásokra reagálni, mint amit az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala az elmúlt napokban tett közzé, végső soron más ország ügyeibe ne üssük bele magunkat. Ettől még érdekes, hogy a Hivatal 2012. január 16-áig várja a szakmai véleményeket azzal összefüggésben, hogy szükség van-e az USA szerzői jogi törvényének (sőt, esetleg magának az Alkotmánynak) a módosítására annak érdekében, hogy az olyan szerzői jogosultak is jogorvoslatot nyerjenek szerzői jogaik megsértése esetén, akiknek nem telik az eljárás magas költségeinek megelőlegezésére. A Hivatal által közzétett dokumentum szerint ugyanis egy 1 millió dolláros pertárgyértéket meg sem haladó szerzői jogi per költsége (főleg a magas ügyvédi költségek miatt) átlagosan 350.000$. S bár a törvény alapján a pernyertes jogosult követelheti a jogsértésenkénti maximum 30.000$ (szándékos jogsértés esetén maximum 150.000$) törvényes kártérítési összeg, valamint ügyvéd költségeinek megtérítését, az átlagosan 23 hónapig tartó per költségeinek előzetes viselésére nem sok jogosult képes. A kezdeményezés keretében olyan kérdésekre keresik a választ, mint hogy szövetségi vagy tagállami bíróság kapjon-e kompetenciát dönteni az ilyen "small copyright claims" ügyekben, ha szövetségi fórum lenne, hol helyezkedjék el, az eljárás kötelező vagy önkéntes legyen-e, miként lehetne a fair use tesztet segítségül hívni ilyen ügyekben stb.

Forrás: Know Your Meme

SOPÁnkodós mindennapok - Utoljára Laci kolléga tollából olvashattunk a Stop Online Piracy Act (SOPA) alakulásáról. Az élet azonban nem állt meg azóta sem, és bár nem tudom, mekkora volt a társadalmi diszkusszió egy-egy korábbi törvényjavaslatról, az internet felbolydult a SOPA nyilvánosságra hozatala óta. Újabbnál újabb elemzések, vélemények, hírek jelennek meg a témát illetően. Én e helyütt gyorsan csokorba szedek négyet, egy-egy mondattal összefoglalva tartalmukat. Még december 10-én, az emberi jogok napján, tette közzé Cory Doctorow azt a cikket, amely a szerzői és az emberi jogok viszonyáról, különös tekintettel a SOPA emberi jogokra gyakorolt (feltételezett) negatív hatásairól szólt. A cikk egyik pikantériája, hogy miközben Doctorow a SOPA kritikusa, kiadója épp SOPA-párti. George Ou írásában tételesen igyekszik cáfolni a PROTECT IP Act (PIPA) és a SOPA ellenzői által felhozott azon érveket, mint hogy a PIPA és a SOPA által bevezetni tervezett domain név szűrés könnyen kijátszható, szembemenne a kibertér biztonságával, illetve töredezetté tenné az internetet. A TorrentFreak karácsonyi ajándék gyanánt nagy örömmel tette közhírré, hogy miközben a Képviselőházban folynak az egyeztetések a SOPA sorsáról, addig a You Have Downloaded oldal segítségével kiderítették, hogy legalább 800 Képviselőházhoz köthető IP címen keresztül történt tartalmak megosztása a BitTorrent technológia segítségével. Chris Castle bejegyzésében reagált a Joshua Johnson rádiós műsorvezető által moderált beszélgetésben elhangzottakra (ahol többek közt megszólalt Darryl Issa, a SOPA egyik előterjesztője). Január 2-án olvashattuk az ITCafén, hogy a SOPA mögül kihátrálni látszik a játékszoftver-ipar. Végül a TorrentFreak egy másik bejegyzésében arról számolt be, hogy a Reddit oldal tulajdonosai komolyan aggódnak, hogy ha csak közvetve is, de a SOPA hatálya alá tartozhat szolgáltatásuk, amely gyakorlatilag az oldal végét jelentené. Ezzel a véleménnyel látszik egyetérteni a cikkben idézett Marvin Ammori (korábbi jogász professzor) is.

Elfogadták a Sinde törvényt: weboldalak blokkolása jöhet Spanyolországban is - Habár az év végén még úgy tűnt, hogy a Zapatero kormány távoztával a "kalózkodás" elleni fellépés megtorpanhat Spanyolországban, a BBC január 3-án számolt be arról, hogy elfogadásra került a Sinde törvény (mely nevét az előterjesztője, a mellékelt képen is látható spanyol kulturális miniszter, Ángeles González-Sinde után kapta). A törvény alapján 10 napon belül dőlne el, hogy az újonnan életre hívott szellemi tulajdonvédelmi bizottság - a hozzá eljuttatott bejelentésekre alapított - előterjesztése alapján az illetékes bíróság lekapcsolja-e a "kalóztermékek" terjesztésében érintett konkrét weboldalt, vagy sem. A törvény támogatói szerint ez a kultúra megerősödéséhez, ellenzői szerint viszont az előbb említett PIPA/SOPA duó veszélyes mintáját követve a szólásszabadságot fogja veszélyeztetni. A hírről az ITCafé is beszámolt. Angol nyelven lásd még az 1709Blog bejegyzését, valamint a Kluwer Copyright blog bejegyzését.

Nem kölcsönözhetők e-könyvek az amerikai könyvtárakból - Lassan sikerül ledolgoznom a The New York Times online folyóiratcikkeinek elolvasása terén kialakult lemaradásomat. Az e-könyvek piaca az elmúlt években hihetetlen mértékben megerősödött. A NYT karácsonyi cikke szerint az Amazon például december 15-ét megelőzően három héten keresztül legalább egymillió Kindle-t adott el. Randall Stross cikkében egy ennél kevésbé ismert mellékvágányról írt egy kiváló cikket az újságban: eszerint több kiadó sem hajlandó lehetővé tenni, hogy a könyvtárak a kiadványok e-könyv formátumú példányait kölcsönözzék a könyvtári tagok részére. Különösen a Hachette Book Group vonakodik attól, hogy ezt lehetővé tegye. Egyik vezetőjük szerint ők nem látnak üzletet abban, hogy a könyvtár végtelen számban hozzáférhetővé tegye az e-könyveket, szemben a nyomtatott kiadványokkal, melyek egy idő után elhasználódnak, és pótolni kell azokat. Mondjuk ezt erős túlzásnak érzem. A cikk is említi, hogy a technológia természetesen adott arra, hogy a kölcsönzött "példányt" egyszerre csak egy ember olvashassa. Úgy tűnik, hogy a Hachette érvelése csakis rövidtávú üzleti megfontolásokon nyugszik. Az Egyesült Államokban azonban, ahol a könyvtári kölcsönzésnek mindig is nagy hagyományai voltak (így az tudtommal valamennyi tagállamban ingyenes), ez a fajta gondolkodás a visszájára is elsülhet. A témát a Techdirt is feldolgozta.