Az új büntetőtörvénykönyv koncepciója és a szerzői jog

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium február 8-án nyilvánosságra hozta az új Büntetőtörvénykönyv koncepcióját, illetve a hozzá kapcsolódó általános és részletes indokolást, valamint a hatástanulmányokat. (Valamennyi dokumentum letölthető az alábbi weboldalról, ZIP fájlba tömörítve.) Vessünk egy röpke pillantást a szerzői joggal kapcsolatos előterjesztésre.

Tekintettel arra, hogy az új Btk. koncepciója tetemes mennyiséget tesz ki, valószínűleg büntetőjogász kollégáim most a körmüket rágják, hogy megfeleljenek a kormányzat által kitűzött március 9-ei határidőnek, amíg véleményüket hallathatják a tervezettel kapcsolatban. Az IP kollégáknak ennél kevesebb feladatuk lehet e pillanatban. Én magam nem kívánom valamennyi szellemi tulajdonjogot érintő szakaszt megvizsgálni. Csakis a hozzám legközelebb eső szerzői jogi kérdésekre kívánok kitérni. E vélemények részben pozitív, részben negatív tartalommal fognak bírni.

Az új Btk. több olyan szakaszt is tartalmaz, amelyik a jelenleg hatályos büntetőjogi tényállásoktól érdemben nem, legfeljebb megszövegezésében (illetve címében) mutatna eltérést. Ilyen a bitorlás (új 429-430.§§), hatásos műszaki intézkedés kijátszása (432-433.§§) és jogkezelési adat kijátszása (434.§). A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése vétsége azonban komoly változásokon menne keresztül.

A hatályos Btk. 329/A.§ a következők szerint hangzik:
"(1) Aki másnak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogi törvény szerint a magáncélú másolásra tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését
a) jelentős vagyoni hátrányt okozva,
b) üzletszerűen
követik el.
(4) A büntetés
a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését különösen jelentős vagyoni hátrányt
okozva követik el."
Az új Btk. koncepciója szerint a fenti vétség a következők szerint hangozna (431.§):
"(1) Aki más vagy mások szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát rendszeres haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogi törvény szerint a magáncélú másolásra tekintettel a szerzőt vagy a kapcsolódó jogi jogosultat megillető üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja.
(3) Ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését
a) jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig,
b) különösen nagy vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés két évtől nyolc évig,
c) különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés öt évtől tíz évig
terjedő szabadságvesztés."
A fentiek vonatkozásában a következő észrevételek fogalmazódtak meg bennem elsőre. 

I. A bűncselekmény alapesetének eddig is két fordulata volt. Mindkettőben jelentős változások történtek. Valamennyi haszonszerzés végett elkövetett (de vagyoni hátrányt nem eredményező) szerzői jogsértés helyett csak a rendszeres haszonszerzés végett elkövetett jogsértések lennének a jövőben büntetendők. Másrészt a vagyoni hátrány okozásával járó jogsértések közül is csak azok, amelyek legkevesebb 100.001 forintot meghaladó vagyoni hátrányt eredményeznek a szerzői vagy kapcsolódó jogi jogosult oldalán.

Mindkét fordulat módosítása arra enged következtetni, hogy a büntetőjog a bagatell ügyekkel nem kíván a jövőben foglalkozni, hanem áttolja azt a szabálysértési jog világába. Ezzel összefüggésben két megjegyzésem van.

Ad 1) Ha ezzel a módosítással a kormányzat csak azt akarja elérni, hogy a kriminálstatisztikák javuljanak, akkor csekély mértékű, mégis érzékelhető sikerrel fog járni. Az elmúlt évek adatai szerint durván 15-35 ezer büntetőeljárás zárult le a szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekmények kapcsán. Ezek egy jelentős része (de természetesen nem mind) a Btk. 329/A.§ szerinti vétség miatt indult. Valószínű, hogy e bűncselekmények többsége által okozott vagyoni hátrány meghaladta a 100.000 forintot, biztosra vehető azonban, hogy százas vagy épp ezres nagyságrendben voltak olyan bűncselekmények, melyek az új Btk. alapján már "csak" szabálysértésnek minősülnének. Meglátásom szerint ez csak elkendőzése lenne a problémáknak, ettől (főleg) az internetes szerzői jogsértések száma még nem csökkenne.

Ad 2) Mindezek ellenére személy szerint tökéletesen egyetértek azzal, hogy a jogalkotó az ultima ratio elvet szem előtt tartva ne akarja valamennyi, vagyis akár 1 Ft vagyoni hátrány okozásával járó szerzői jogsértést 2 évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel szankcionálni. E módosításnak különösen az egyszeri, ám fülön csípett szerzői jogsértők esetén lehet különös jelentősége. Egy olyan esetben például, ha valaki letölt egy filmet a netről, majd azt DVD-re írva eladja két példányban a lemezeket összesen 2000 Ft értékben, lényegesen kedvezőbb helyzetbe kerülne az új Btk. alapján. A pergazdasági szempontok is emellett szólnak. Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy a 100.000 forintos határ meghúzása nem jelenti az eljárások számának csökkenését. Csak most már nem büntető, hanem szabálysértési eljárás keretében fogják elbírálni a fenti példában érintett egyén ügyét.

II. A (2) bekezdés egy első pillantásra talán csekélynek tűnő, ám szerintem jelentős változtatást és egyúttal hibát tartalmaz a jelenlegi Btk.-hoz képest. Míg jelenleg a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető üreshordozó és reprográfiai díjak meg nem fizetésével elkövetett bűncselekményről tesz említést a törvény, az új Btk. e két jogosult közé egy "vagy" szócskát illesztene. Ez azonban dogmatikailag helytelen álláspont. Az Szjt. 20.§-a szabályozza az üreshordozó díjat. Eszerint a jogdíjat nem csak szerzők (például zeneszerzők, írók, képző-, iparművészek stb.), hanem előadóművészek, hangfelvétel-előállítók és filmelőállítók között kell felosztani. Ők például kapcsolódó jogi jogosultak. Az új Btk. "vagy" kitétele fényében a törvénytervezet olyan hatást kelt, mintha a szerzőket vagy a kapcsolódó jogi jogosultakat külön is megilletné az üreshordozó díj. Ez azonban nem igaz, és ezért a (2) bekezdés szerinti megszövegezési változtatást el kell vetni, és vissza kell térni az eredeti (hatályos) szóhasználathoz. (A reprográfiai díj vonatkozásában ilyen ellentmondásról nem beszélhetünk.)

III. A (3) bekezdés a jelenleg két külön bekezdésben tárgyalt minősített eseteket foglalja össze. A módosítás az eddigiekkel ellentétben pusztán a vagyoni hátrány mértékéhez köti a szigorúbb szankciók alkalmazását. (Az első, 1-5 évig terjedő, súlyosabb büntetés kiszabására az ötmillió forint feletti vagyoni hátrány okozása esetén lesz lehetőség.) Felteszem az új Btk. egészének alapkoncepciója az eddigieknél nagyobb szigor, személy szerint én mégsem tudok egyetérteni a legsúlyosabb esetben kiszabható öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetés rémével.

IV. És még két apróság. A koncepció általános indokolása valószínűleg nem került rendesen áttanulmányozásra, mivel az még 50.000 Ft feletti vagyoni hátrány okozása esetén rendelné vétségként büntetni a szerzői jogsértéseket, holott, mint láttuk, a bűncselekményi értékhatár 100.000 forintnál kerülne meghúzásra. A részletes indokolásra pedig ráférne némi nyelvi korrekció. Egyik mondata a következők szerint hangzik:  
"Az Előterjesztés törvényi egységet hoz létre, a jövőben az elkövető azonos alkalommal egy vagy több jogosult szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát sértő cselekményei egységet alkot."
Sejtem, mit akar...

Update #1: a Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesületnek megküldtem a szerkesztett és persze mindenképpen korrektebb szóhasználattal készült véleményemet. Íme az embeddelt dokumentum.
Észrevételek a Btk. koncepció kapcsán

Címkék: , , ,