Indul a Kalóz Média

Mint arról már hírt adtam korábban, a Kalózpárt új weboldalt (internetes médiafelületet) hív életre, Kalóz Média néven, amelyen a mozgalom résztvevői igyekeznek összegyűjteni és - remélhetőleg kulturált módon - megvitatni a számukra fontos kérdéseket. A Kalózpárt felkért arra, hogy írjak egy köszöntőt az oldalra. Én ezt megtettem, melyet alább változatlan tartalommal bemásolok.

A szerzői jog több száz éves történetét mindvégig egymásnak feszülő érdekek versengése jellemezte. A XVIII. század elején megjelenő első szerzői jogi törvények hagyományosan - és helyesen - a műveket megalkotó szerzőket emelték a középpontba. A szerzőknek biztosított védelem mellett a társadalom tagjainak az érdekei is folyamatos elismerésben részesültek. Így például a védelmi idő lejártával az alkotások közkincsbe kerültek, s a szabad felhasználási esetkörök révén - meghatározott feltételek betartása esetén - engedély és akár díjfizetési kötelezettség nélkül is hozzáférhetnek egyes művekhez a fogyasztók. 

A digitális technológiák felgyorsulásával azonban minden eddiginél jobban érzékelhetővé vált a társadalom és a szerzői jogosultak közötti érdekkülönbség. Az évezredforduló tájékán digitális dilemmának nevezték azt a helyzetet, hogy miközben az internet (elvileg) tökéletes lehetőségeket biztosít a művek felhasználására a fogyasztóknak, addig a digitális technológia a szerzői jogosultaknak is (elvileg) tökéletes ellenőrzési lehetőséget biztosíthat a műveik hozzáférésének ellenőrzése kapcsán. Ez a kettősség egyensúlyi helyzetet is eredményezhetett volna a jogosultak érdekvédelme és a művek széleskörű fogyasztása terén, valójában ez az egyensúly sosem valósult meg. A hatásos műszaki intézkedések (DRM) nem minősültek elég hatékonynak, s társadalmi elfogadottságuk mindmáig nagyon csekély maradt. Mindeközben - elsősorban, de nem kizárólag a fájlcserélés 1999-es robbanásszerű elterjedésétől kezdve - az online fogyasztók egyre inkább a művek ingyenes és kontroll nélküli élvezetét részesítik előnyben. 

Mindez kiválóan igazolja, hogy a technológia fejlődése és a fogyasztói igények alakulása közvetlen hatást gyakorol a szerzői jog tartalmára, fejlődésére és jövőjére. Sokan mégis elfeledkeznek arról, hogy a minőségi fogyasztáshoz minőségi szerzői művekre van szükség. Igazságtalan az olyan vélekedés, hogy például a filmeket és zenei albumokat azért szabad ingyen letölteni a netről, mert máskülönben a kapzsi kiadók gazdagodnának meg. A filmgyártás és a hangfelvételek kiadása (hogy csak ennél a két példánál maradjak) rendkívül költséges vállalkozás. Az ebbe fektetett energia és alázat legalább akkora tiszteletet érdemel, mint annak elismerése, hogy az alkotások a fogyasztók szórakoztatását célozzák. 

Sok más társadalmi (és egyben jogi) jelenséggel ellentétben a szerzői jog egy olyan szimbiózis kereteit fekteti le, amely mindkét oldalnak kölcsönös előnyöket garantál - de csak akkor, ha mindkét oldal tisztán játszik. Mindezt szükségképpen fenn kell tartani az internet világában is. Ennek megfelelően a tartalomiparnak és az őket képviselő szervezeteknek a digitálissá váló fogyasztók (a digitális bennszülöttek) lehető leghatékonyabb elérésére kell törekedniük, széles palettáját kínálva az emberek milliárdjait érdeklő alkotásoknak. A fogyasztóknak pedig nem szabad elfelejteniük, hogy a művekhez való széles hozzáférés kényelmét az alkotói közeg közvetlen inspirálásával, anyagi megbecsülésével maguk képesek a legjobban megteremteni. A kulcsszó tehát a fair egyensúly, amelyre a szerzői jog világában így vagy úgy érintett valamennyi résztvevőnek törekednie kell. 

Ahhoz, hogy a remélt egyensúly az internet korában is tartósan megvalósuljon, a fogyasztók véleményének a megismerésére is szükség van. A Kalóz Média pont azzal az ígérettel lépett színre, hogy a fogyasztói oldal véleményét artikulálja kulturált formában, igényes megjelenés mellett. Ehhez kívánok sok sikert valamennyi a téma iránt érdeklődő és nyitott elmének, bízva abban, hogy az elérendő cél a minőségi médiafogyasztás lesz!

Címkék: , ,