2012. június 29., péntek

Biztos, hogy enyhül a nyomás a fájlcserélőkön?

Hétfőn fogadta el a magyar Országgyűlés az új Büntető törvénykönyvet. Nem sokkal később igyekeztem összeszedni az eddigi eseményeket, és némi újabb információt is egybegyűjtöttem a törvénnyel kapcsolatban. Nos, tévedtem - egy nagyon fontos ponton. S a fenti kérdésre válaszolva jelezhetem: nem hogy csökken, de nő is jövő évtől a nyomás a fájlcserélőkön.

A napokban azt írtam, hogy saját tapasztalataim azt sugallják, hogy a vétségként történő büntethetőségi értékhatár az új szabály szerint 500.000 Ft lesz. A megoldás lényege, hogy az új 384.§ (5) bekezdés szerint az (1) bekezdés szerinti alapesetben foglaltak miatt nem lehet felelősségre vonni a fájlcserélőket. Itt a törvény vagyoni hátrányt ír. A 384.§ (3) bekezdés viszont minősített esetként deklarálja a "nagyobb vagyoni hátrány" okozását. A törvény értelmező rendelkezése [458.§ (6) bekezdés b) pont] szerint nagyobb vagyoni hátrányról beszélhetünk, ha az okozott kár és az elmaradt vagyoni előny 500.001 és 5.000.000 Forint közöttre tehető. Vagyis aki ezen összeghatárok közötti vagyoni hátrányt okoz a szerzői vagy kapcsolódó jogi jogosultnak (utóbbiak között klasszikusan a hangfelvétel készítőjének és a filmelőállítónak), bíróság előtt felelhet a tettéért. 

Mi lehet a szankció? A nagyobb vagyoni hátrány okozásával járó jogsértés büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés. Ez elsőre sokkoló. Az új Btk. - hasonlóan a jelenlegihez, szerencsére - lehetőséget fog teremteni arra, hogy a három évet meg nem haladó szabadságvesztés büntetés helyett (tehát a fenti esetben mindenképp) alternatív szankciók kerüljenek alkalmazásra, többek között a pénzbüntetés [vö.: új 33.§ (4) bekezdés]. Megint más szavakkal "szabveszt" reálisan is leginkább csak akkor merülhet fel, ha valaki "szintet lép", és jelentős vagyoni hátrányt okoz. E kategória az 5.000.001 forintos határnál kezdődik. Ugyanakkor a büntetési tétel ebben az esetben 1-5 év között mozoghat, tehát a 33.§ (4) bekezdésben foglalt kedvezmény 1-3 éves szabadságvesztés büntetés kiszabása esetén gond nélkül alkalmazható.

Hol itt a bibi? Az ITCafé szerkesztőjével már napok óta beszélgetésben állok. Mivel ők hírújság, ráadásul az érdem ténylegesen Barna Józsefé, eszembe nem jutott volna az általa beszerzett, számomra megdöbbentő hírről idő előtt beszámolni. Nevezetesen a szerzői jog megsértéséből eredő büntetőeljárásoknál jelenleg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) illetékesei állapítják meg, gyakorlatilag automatizált módon az okozott vagyoni hátrány összegét. És most tessék megkapaszkodni. A NAV egy film esetén minimum 800 dollárral számol.

Mit jelent mindez? Mai árfolyamon ez durván 185.000 Ft/filmalkotás. Vagyis 3 film jogosulatlan letöltésével és nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételével a büntethetőség többé nem zárható ki! Tovább bonyolítva, uszkve 27 film esetén pedig már jelentős vagyoni hátrányról beszélhetünk (beszél a NAV pontosabban), amiért akár 1-5 év közötti szabveszt kapható (vagyis elméletileg akár tényleges börtönbüntetés is szóba jöhet, bár ennek realitását nem látom ilyen tétel mellett). Ugyanez a számítás a zeneművek esetén szintén másként alakul, mint írtam. A NAV a MAHASZ jogdíjtáblázata alapján 320 forintban állapítja meg a dalonkénti és 3200 forintban a lemezenkénti vagyoni hátrányt. Vagyis alig több mint másfél ezer dal, vagy másfél száz album már büntetőjogilag releváns magatartás.

Mindent egybe vetve ez nem más, mint az irrealitás legnagyobb példája! Mivel a bűncselekmény 3 év alatt évül el (nagyobb vagyoni hátrány esetén), gyakorlatilag biztosra vehető, hogy a magyar lakosság jelentős része ezen időn belül letölt és visszaoszt 27 filmet vagy 150 albumot.Röviden és tömören: a NAV gyakorlata alapján az új Btk. 2013. július 1-től nem hogy dekriminalizálná a fájlcserélést, de világos alapot teremtene a fájlcserélők elleni hadjáratra.

No erre mondom azt, hogy erről jó lett volna, ha az illetékes jogalkotók egyeztetnek a szakmával!

2 megjegyzés:

  1. Az egész jogvédelmi hercehurca alapvetően pénzügyi alapú, és mint általában minden ilyen jellegű probléma, felülírja a demokratikus kereteket. Nem a normális demokratikus keretek között hozzák az ehhez hasonló törvényeket, vagyis nem a "többség akarata törvény" szemlélet érvényesül. Az ACTA tipikus példája ennek, a kiadók és a politikusok a demokratikus keretek megkerülésével, a választók akaratával ELLENTÉTES (ne feledjük, ahol kiderült ott tüntettek ellene!) megállapodást kötöttek. Erre még "rádob egy lapáttal", hogy Orbán folyamatosan a törvényhozás kiskapujának kihasználásával hoz törvényeket (mivel nem a kormány nyújtja be a parlamentnek a törvénymódosító indítványokat, hanem az egyes képviselők egyéni módosító indítványként, nem kötelező a szakmai egyeztetés). Ergo mind pénzügyi, mind demokratikus szempontból minimum kellemetlen lett volna a szakmai egyeztetés.

    VálaszTörlés
  2. Kedves Donald,

    nem vitatkozok, a hazai jogalkotás jelenlegi állapota (politikailag semlegesen mondva mindezt!) siralmas, főleg szakmailag. Teljesen világos, hogy szakmai egyeztetés esetén ezt a szakaszt szétszedte volna a szakma, még akkor is, ha a mögöttes céllal magam is egyetértek bizonyos fokig.

    Egy megjegyzés mégis ide kívánkozik: az ACTA-t ne keverjük ide; az egy nemzetközi megállapodás, amelyet CSAKIS kormányok/illetékes szervek egyeztethetnek le; nem volt abban semmi antidemokratikus, ahogy zajlottak a tárgyalások, habár a realitástól (társadalmi normáktól) messze áll(t) a szöveg. A kormányok tehát tárgyalnak, aláírnak - a polgárok pedig eldöntik demokratikus keretek között, választások alkalmával, egyet tudnak-e érteni ezzel a törekvéssel.

    Köszönöm a kommentet,
    Üdv,
    MP

    VálaszTörlés