Biztos, hogy enyhül a nyomás a fájlcserélőkön?

Hétfőn fogadta el a magyar Országgyűlés az új Büntető törvénykönyvet. Nem sokkal később igyekeztem összeszedni az eddigi eseményeket, és némi újabb információt is egybegyűjtöttem a törvénnyel kapcsolatban. Nos, tévedtem - egy nagyon fontos ponton. S a fenti kérdésre válaszolva jelezhetem: nem hogy csökken, de nő is jövő évtől a nyomás a fájlcserélőkön.

A napokban azt írtam, hogy saját tapasztalataim azt sugallják, hogy a vétségként történő büntethetőségi értékhatár az új szabály szerint 500.000 Ft lesz. A megoldás lényege, hogy az új 384.§ (5) bekezdés szerint az (1) bekezdés szerinti alapesetben foglaltak miatt nem lehet felelősségre vonni a fájlcserélőket. Itt a törvény vagyoni hátrányt ír. A 384.§ (3) bekezdés viszont minősített esetként deklarálja a "nagyobb vagyoni hátrány" okozását. A törvény értelmező rendelkezése [458.§ (6) bekezdés b) pont] szerint nagyobb vagyoni hátrányról beszélhetünk, ha az okozott kár és az elmaradt vagyoni előny 500.001 és 5.000.000 Forint közöttre tehető. Vagyis aki ezen összeghatárok közötti vagyoni hátrányt okoz a szerzői vagy kapcsolódó jogi jogosultnak (utóbbiak között klasszikusan a hangfelvétel készítőjének és a filmelőállítónak), bíróság előtt felelhet a tettéért. 

Mi lehet a szankció? A nagyobb vagyoni hátrány okozásával járó jogsértés büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés. Ez elsőre sokkoló. Az új Btk. - hasonlóan a jelenlegihez, szerencsére - lehetőséget fog teremteni arra, hogy a három évet meg nem haladó szabadságvesztés büntetés helyett (tehát a fenti esetben mindenképp) alternatív szankciók kerüljenek alkalmazásra, többek között a pénzbüntetés [vö.: új 33.§ (4) bekezdés]. Megint más szavakkal "szabveszt" reálisan is leginkább csak akkor merülhet fel, ha valaki "szintet lép", és jelentős vagyoni hátrányt okoz. E kategória az 5.000.001 forintos határnál kezdődik. Ugyanakkor a büntetési tétel ebben az esetben 1-5 év között mozoghat, tehát a 33.§ (4) bekezdésben foglalt kedvezmény 1-3 éves szabadságvesztés büntetés kiszabása esetén gond nélkül alkalmazható.

Hol itt a bibi? Az ITCafé szerkesztőjével már napok óta beszélgetésben állok. Mivel ők hírújság, ráadásul az érdem ténylegesen Barna Józsefé, eszembe nem jutott volna az általa beszerzett, számomra megdöbbentő hírről idő előtt beszámolni. Nevezetesen a szerzői jog megsértéséből eredő büntetőeljárásoknál jelenleg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) illetékesei állapítják meg, gyakorlatilag automatizált módon az okozott vagyoni hátrány összegét. És most tessék megkapaszkodni. A NAV egy film esetén minimum 800 dollárral számol.

Mit jelent mindez? Mai árfolyamon ez durván 185.000 Ft/filmalkotás. Vagyis 3 film jogosulatlan letöltésével és nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételével a büntethetőség többé nem zárható ki! Tovább bonyolítva, uszkve 27 film esetén pedig már jelentős vagyoni hátrányról beszélhetünk (beszél a NAV pontosabban), amiért akár 1-5 év közötti szabveszt kapható (vagyis elméletileg akár tényleges börtönbüntetés is szóba jöhet, bár ennek realitását nem látom ilyen tétel mellett). Ugyanez a számítás a zeneművek esetén szintén másként alakul, mint írtam. A NAV a MAHASZ jogdíjtáblázata alapján 320 forintban állapítja meg a dalonkénti és 3200 forintban a lemezenkénti vagyoni hátrányt. Vagyis alig több mint másfél ezer dal, vagy másfél száz album már büntetőjogilag releváns magatartás.

Mindent egybe vetve ez nem más, mint az irrealitás legnagyobb példája! Mivel a bűncselekmény 3 év alatt évül el (nagyobb vagyoni hátrány esetén), gyakorlatilag biztosra vehető, hogy a magyar lakosság jelentős része ezen időn belül letölt és visszaoszt 27 filmet vagy 150 albumot.Röviden és tömören: a NAV gyakorlata alapján az új Btk. 2013. július 1-től nem hogy dekriminalizálná a fájlcserélést, de világos alapot teremtene a fájlcserélők elleni hadjáratra.

No erre mondom azt, hogy erről jó lett volna, ha az illetékes jogalkotók egyeztetnek a szakmával!