Az "arany" és az "ezüst" után akkor következzen a blogbejegyzés-író versenyre beadott bronzérmes pályamunka. Szabó András versenyzőnk a fájlcserélés gazdasági hatásait vizsgálta az Egyesült Államok, illetve Magyarország film- és zeneipara vonatkozásában. Statisztikákban bővelkedő, problémafelvető írás következik!
Temérdek
kimutatás (lásd itt és itt)
látott már napvilágot arról, hogy a fájlcserélés mekkora kárt okoz az egyes
iparágaknak. Jelen cikk alapötlete egy, a jelenségen belül tett tartalmi
megkülönböztetés. A fájlcserélés zene-,
illetve filmiparra gyakorolt
gazdasági hatásait külön-külön elemzem és hasonlítom össze egymással. A
vizsgálódáshoz az Egyesült Államok illetve Magyarország zene-, és filmpiacát
veszem alapul.
A
fájlcsere védelmében gyakran elhangzó érv,
hogy a jelenség nem egyoldalúan káros, hanem hasznot is hajt, mivel egyfajta
reklámként működik. Igaz, a fogyasztó ingyen jut hozzá a tartalomhoz, viszont a
terjesztés ezen formája is népszerűsíti az adott produkciót, mivel a készítők
bevételkiesésüket az így megszerzett ismeretségből fakadóan más forrásokból
pótolhatják. Ez a modell a zeneipar esetében gond nélkül működhet: a fogyasztó
megszereti (sőt a fájlcserélésben, vagyis a mű terjesztésében való aktív részvétellel,
másokkal is megszeretteti) az előadót, majd - ha erre lehetősége nyílik - fesztivál-
vagy koncertjegy formájában fizet a tartalomért. De mi a helyzet a filmiparral?
Vajon arra is igaz-e, hogy ha egy letöltött film elnyeri a fogyasztó tetszését,
később megvásárolja, vagy megnézi moziban? Valószínűleg nem, mivel a
koncertekkel ellentétben a mozi nem nyújtja az „ott voltam és élőben láttam” többletélményt.
A
fentiekből adódik a kérdés: a fájlcsere vajon nagyobb kárt okoz-e a
filmforgalmazóknak, mint a zeneiparnak? Indokolt lenne-e a filmművészeti
alkotásokat a jelenleginél szigorúbb, hatékonyabb jogszabályi védelemben
részesíteni?
Mintául
- kiemelkedő jelentősége miatt - az Egyesült Államok piacát választottam, melyet
a hazai helyzet bemutatása követ majd. Előbbiek gazdasági helyzetéről a 2002-ben
és 2007-ben készült részletes felmérésekből kaphatunk képet. A magyar zene- és
filmipar esetében pedig az azok bevételeiről szóló 2004-es és 2011-es
jelentéseket vettem az összehasonlítás alapjául.
Az
évszámokat azért tartom a téma szempontjából megfelelőnek, mert ekkor, az
ezredforduló után kapott igazán életre a P2P típusú fájlmegosztás. A fájlcserélő
programok úttörőjeként már 1999-ben rohamos ütemben terjedő Napster forgalma
még jórészt csak zeneletöltésre koncentrálódott, emellett még szerverek és
központi vezérlés nélkül működött.
2000 végére azonban megjelent a Gnutella, majd rövidesen az ennek
forráskódjából fejlesztett Bearshare, 2004-re pedig a ma is használt torrent
technológia. Ez utóbbi népszerűsége, felhasználóinak egyre növekvő tömege
vezetett oda, hogy a fájlcserélés valódi világjelenséggé vált.
Az
Amerikai Statisztikai Hivatal adatai szerint az amerikai zeneipar összbevétele 2002 és 2007 között (2007-es árszínvonalon
számolva) 4,63-ról 5,12 milliárd $-ra, azaz 11%-kal nőtt. Ezen belül a zenei tartalmak értékesítéséből származó
bevétel aránya változatlanul 64% maradt. A filmipar
hasonló, 12%-os növekedést könyvelhetett el (53,25 milliárd $-ról nőtt
59,86-ra) viszont ezen belül a filmalkotások után
fizetett jogdíjakból származó bevétel aránya 79%-ról 65%-ra csökkent, ami a
gyakorlatban 3,62 milliárd $-os mínuszt jelentett.
Ez
utóbbi adat érvként állhatna a filmalkotások számára nyújtandó többletvédelem mellett
- a filmipar összbevételének a zeneiparénál valamivel nagyobb arányú növekedése
viszont azt bizonyítja, hogy szereplői a fájlcsere okozta bevétel-kiesésüket eredményesebben
tudják pótolni más forrásokból, például a filmekbe épített reklámokkal és egyéb
termékekkel.
A
fájlcsere hazai gazdasági hatásairól a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége,
illetve a Nemzeti Filmiroda által közölt, az előzőeknél jóval frissebb adatok
állnak rendelkezésünkre. A MAHASZ éves jelentései
szerint a magyar zeneipar összbevétele (2011-es árszínvonalon számolva)
2004-ben 17,65 milliárd forintot, 2011-ben pedig mindössze 4,45 milliárd
forintot tett ki, ami 13,2 milliárd forintos, vagyis 75%-os bevételcsökkenést
jelent. Emellett a Nemzeti Filmiroda kimutatásai alapján
a hazai filmipar bevételei ugyanezen időszakban 15,07 milliárd forintról 1,97
milliárdra csökkentek, az iparág tehát a korábbihoz képest 86%-kal (!)
teljesített rosszabbul. A hatalmas mélyrepülés okozójaként mind a zene-, mind a
filmipar képviselői egyértelműen a fájlcserélést nevezik meg.
A
vizsgálódás eredményeként megállapíthatjuk, hogy a fájlcserélés által
támasztott kihívásokra nemcsak az egyes iparágak, hanem az egyes országok is
eltérően reagálnak. Az Egyesült Államok esetében az elemzésből kiderül, hogy bár
az ország zene- és a filmipara bevételeiben a fájlcserélés arányaiban eltérő változást okoz, a jelenség összhatását tekintve azonban nincs jelentős különbség.
A
magyarországi viszonyokat tekintve viszont azt tapasztaljuk, hogy a filmiparunk
- az elemzés alapjául szolgálófeltételezést igazolva - jelentős hátrányba
került a zeneiparunkkal szemben. A vizsgált hét év alatt bevételei csaknem
egytizedükre zsugorodtak, és összehasonlítva az előzővel, 11%-kal teljesített
rosszabbul. A Magyarország és az Egyesült Államok közötti eltérés egyik oka
lehet, hogy a hazánkban forgatott filmek esetén még nem vált tömegessé a
filmekbe épített reklám.
Mivel
a hazai filmgyártás, és filmforgalmazás életben tartása az állam és az
állampolgárok közös érdeke, a filmművészeti alkotások fájlcseréléssel szembeni,
a jelenleginél hatékonyabb, szigorúbb jogszabályi védelemben való részesítése véleményem
szerint indokolt és szükséges lenne.
U. S. Census Bureau - American
Fact Finder: A zeneipar
2002-es és 2007-es gazdasági mutatói
U. S. Census Bureau: A filmipar
2002-es és 2007-es gazdasági mutatói
A magyar
zeneipar 2004-es és 2011-es bevételei
© Szabó András
András az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának
V. éves jogász hallgatója és az ELTE Bibó István Szakkollégium
Büntetőjogi Műhelyének tagja. Egy éve Erasmus ösztöndíjjal
tanul Göttingenben, a Georg August Universitäten. Érdeklődési területe a
szerzői
jog és a büntetőjog területére esik, ezek összefüggéseit vizsgálja. A
2011-es pécsi Országos Tudományos Diákköri Konferencián "Az
internetes fájlcserélés büntetőjogi vonatkozásai" című dolgozattal
vett részt. Később ezen jogterületek valamelyikével szeretne
foglalkozni.
Címkék: fájlcsere, filmipar, verseny, zeneipar
© Szabó András