Szerzői jog a XXI. században: A kanadai szerzői jogot hosszú távon meghatározó Legfelsőbb Bírósági ítéletek születtek

Ahogy más common law jogrendszerben, Kanadában is meghatározó szerepe van a legfelsőbb bíróságnak a jogrendszer fejlesztésében, erre az egyik legutóbbi példa az az öt ítélet, amelyet július 11-én hozott a testület. Az ítéletek hatására többek közt nem kell a továbbiakban jogdíjat fizetni az iskolai tankönyvek részleteinek oktatási célú másolásáért, a zeneletöltésért, valamint az online zeneboltokban meghallgatott dalelőzetesekért.

Az ügyek legfelsőbb bírósági szakasza több mint fél éve tart, mind az öt ügyben először tavaly decemberben tartották az első tárgyalást. A sajtó az ítéleteket a telekommunikációs ipar, az internetszolgáltatók, a fogyasztók és az oktatás számára fontos győzelemként, a szerzők, előadók és a közös jogkezelő szervezetek számára vereségként értékelte. Az nem volt meglepetés, hogy a bíróság ismét kiterjesztette a kanadai szerzői jog szabad felhasználásainak esetkörét, amit a kanadai szerzői jogban fair dealings-nek hívnak (a továbbiakban pontatlanul ugyan, de a közérthetőség szempontjából szabad felhasználásnak fordítom a jelen cikkben, noha a helyes fordítás kb. méltányos eljárás vagy ügylet lenne). A szabad felhasználás kiterjetsztése már megtörtént 2004-ben is, amikor a bíróság a fair dealings kiterjesztő értelmezésének tilalma ellen foglalt állást, az viszont meglepetésnek tekinthető, hogy ennyire a szerzők és előadók hátrányára terjesztették ki ez alkalommal. Hozzáteszem egyébként, hogy nem egyszerűen arról van szó, hogy a bírói hatalom szembe megy a jogalkotással. A kanadai törvényhozás nemrég fogadta el a C-11. számú Copyright Modernization Act nevű törvénymódosítást, aminek következtében a kanadai szerzői jogi törvény szabad felhasználás esetei jelentős mértékben kiegészültek (az oktatás, paródia és szatíra eseteivel).

Különbséget tett a bíróság a letöltések és a streaming között. Eddig Kanadában is mindkét esetben jogdíjköteles volt a felhasználás, viszont mivel a letöltéseket nem nyilvánossághoz való közvetítés kategóriájába sorolta, a streaminget viszont igen, ezt követően a letöltés nem lesz jogdíjköteles. Ugyan most úgy látszik a trendekből, hogy a streaming alapú zeneboltok a jövőben népszerűbbek lehetnek a letöltés alapú szolgáltatásoknál, az iTunes zenebolt hegemóniája miatt jelentős bevételektől fognak elesni a jogosultak és olcsóbbak lehetnek a zeneszámok.

Szintén eldöntedő jogkérdés volt, hogy a zeneboltokban meghallgatható rövid (tipikusan 30-90 másodperces) előzetesek jogdíjköteles felhasználásnak számítanak-e. A kanadai zeneszerzők közös jogkezelő szervezete a SOCAN (Society of Composers, Authors and Music Publishers of Canada) érvelése szerint átlagosan tíz előzetes meghallgatása után vásárolnak a fogyasztók egy zeneszámot, így ha összevetjük, hogy mennyi időt töltenek ezek meghallgatásával, méltánytalan eredményre jutunk azzal, hogy nem lesznek az előzetesek jogdíjkötelesek. A bíróság indoklása szerint viszont az előzetesek, rövidek, alacsonyabb minőségűek és meghallgatásuknak nincsen a letöltésekre vonatkozóan rossz hatása, sőt azok promóciója a céljuk.

A harmadik ítélet a tankönyvek egyes részletei másolásának jogdíjkötelességét törölte el azzal, hogy szabad felhasználásnak minősítette azt az esetet, ha kutatási célból történik a másolás. A tankönyvmásolás díját eddig Kanadában sok egyetem továbbhárította a diákokra.

A negyedik ítéletben foglaltak a jövőben nem teszik lehetővé előadói jogdíjak szedését a filmszínházaktól, televíziószolgáltatóktól olyan zenékre vonatkozóan, amelyek filmben vagy tévéműsorban, illetve online videojátékokban kerülnek felhasználásra.

Azt hiszem, hogy a közeljövőben sok érdekes elemzésre lehet számítani az ítéletek kapcsán. Személy szerint rendkívül érdekesnek tartom azt, hogy nem csak a tankönyvmásolásnál, de a zeneszámok előzetesénél is a kutatás volt az a szabad felhasználási eset, amit kiterjesztett a bíróság. Ennek azért van jelentősége, mert a fair dealings rendszere a magyar szabad felhasználáshoz hasonlóan taxatív felsorolásban van meghatározva, tehát a kanadai szerzői jogi törvény felsorol minden szabad felhasználási esetkört. Ha belegondolunk abba, hogy ezeknek a törvényi eseteknek a kiterjesztése milyen hatással lehet, akkor - és mégegyszer hangsúlyozom, hogy a kanadai szerzői jogra vonatkozó ismereteim kimerülnek abban a kb. féltucat tudományos publikációban, amit az elmúlt évek alapján a témáról olvastam - arra a következtetésre juthatunk - figyelembe véve a kiterjesztő értelmezés tilalmának 2004-ben való feloldását is -, hogy egy merőben más, inkább az amerikai fair use-hoz hasonló jogtechnikai megoldásra kezd hasonlítani a kanadai fair dealings. Ebben a témában Micheal Geist kanadai jogászprofesszor írt egy bejegyzést (link: http://www.michaelgeist.ca/content/view/6589/125/), akinek a blogját ajánlom minden olvasónk figyelmébe.

Az öt ítélet az alábbi linkeken érhető el:

Society of Composers, Authors and Music Publishers of Canada (SOCAN) et al v Bell Canada et al. (33800);

Entertainment Software Association et al v. SOCAN (33921);

Rogers Communications Inc. et al. v. SOCAN (33922);

Province of Alberta as represented by the Minister of Education et al. v. Canadian

Copyright Licensing Agency operating as "Access Copyright" (33888);

Re: Sound v. Motion Picture Theatre Associations of Canada et al. (34210).

források a cikkhez:

Reuters, Canada Supreme Court ends royalties for music downloads, 2012. július 12. in Chicago Tribune

STECHYSON, Natalie, POSTMEDIA NEWS, Canada's Supreme Court poised to set new rules for copyright, 2012. július 11. in The Vancouver Sun

Associated Press, Canada’s Supreme Court scraps royalty for online downloads, 2012. július 12. in The Washington Post

CAMPBELL, Morgan, INFANTRY, Ashante: Copyright law a win for consumer, educators, and telecoms as court reins in multiple fees, 2012. július 12. in thestar.com