2012. július 2., hétfő

A NAV válaszol: nem eszik olyan forrón...

Emlékszünk még a múlt heti hírre, miszerint a NAV úgy számítja: megosztott tartalmanként az okozott vagyoni 800 dollár filmenként? Ez az információ nagyon nem tetszik/tetszett nekem, ezért elhatároztam magam, hogy sebtiben írok a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Sajtóosztályára. A Sajtó- és Kommunikációs Főosztálya, különösen a főosztályvezető (Burillák Attila), valamint a bűnügyi szóvivő (Dr. Sárközi Alexandra) rendkívül készségesen álltak a megkeresésemhez. A kérdéseimet, és az azokra adott válaszokat csorbítatlanul közlöm az alábbiakban. Tanulságos mondatok olvashatók ki belőle a fájlcserélés általános büntetőjogi megítéléséről.

"1. Külföldi pénznem alkalmazása annak a veszélyét rejti magában, hogy az árfolyamingadozások függvényében (is) alakulhat a büntetőjogi felelősség megállapítása. Mi magyarázza azt, hogy a vagyoni hátrány kalkulálásánál filmek esetén a "dollár" a NAV számítási alapja?

Az egy filmre eső internetes forgalmazási licencdíj megállapítása az ASVA és a jogtulajdonosok egyhangú nyilatkozata alapján, a piaci viszonyok figyelembe vételével történik. A filmek forgalmazása a magyar fizetőeszköz árfolyam-ingadozásaitól független nemzetközi értéket képvisel, amely főleg az amerikai filmforgalmazók árain alapul. Ez alapján határozzák meg a magyar forgalmazási díjakat is. A licencdíj dollárban történő meghatározása – az árfolyamváltozások lehetőség szerinti kizárásával – biztosítja a filmek értékének változatlanságát.  

2. Mely okokból tekinti a NAV reális számítási alapnak a szerzői és kapcsolódó jogi jogosultak által meghatározott licencdíjat? Valóban reálisnak tekinthető, hogy a magánszemélyek által történő hozzáférhetővé tétel a licencdíjjal megegyező vagyoni hátrányt okoz a jogosultak oldalán? Felmerülhet-e, hogy a jogosultak a káronszerzés tilalmába ütköző módon többet nyernek egy ilyen számítással, mint amennyit valójában veszítenek?

A szerzői vagy szerzői joggal kapcsolatos jogok megsértése bűncselekmény elkövetési értéke az elkövető által a jogtulajdonosnak okozott vagyoni hátrány.

Minden jogi vagy természetes személynek a filmek licencdíját kell megfizetnie azért, hogy egy adott filmet a saját platformján a nyilvánosságra hozzon. Ha egy filmet a jogtulajdonos engedélye és jogdíj megfizetése nélkül tesz hozzáférhetővé, akkor nyilvánvalóan ezt a díjat nem fizette meg a jogtulajdonos számára, és logikus, hogy éppen ennyi vagyoni hátrányt okozott neki.

Ez a jogdíj (800 USD) egy minimum érték, amely egy kommersz televíziós film letöltést nem engedő közzétételéhez kapcsolódik. A mozis vagy DVD forgalmazású premierfilmekhez ennél jóval magasabb, akár a 3000 USD-t is meghaladó jogdíj tartozik, így ha minden filmet egyenként értékelnénk, akkor a bűncselekményhez kapcsolódó vagyoni hátrány ennél jóval magasabb, akár többszörös is lehetne. A jogosultak a büntető eljáráson nem nyernek. Ennek célja az elkövetők felelősségre vonása. Az esetleges polgári jogi kártérítés pedig a bíróság külön döntésén alapulhat.

3. Mi biztosítja azt, hogy a külföldi (hollywoodi stb.) nagyfilmek és az alacsonyabb költségvetésű (így például hazai) filmek esetén okozott/okozható vagyoni hátrány reálisan kerül megállapításra?

A 800 USD-ban meghatározott licencdíj egy kommersz (akár magyar) televíziós film díjának felel meg. A tényleges forgalmazási díj ennél csak magasabb lehet, de az egy napi szinten változó, piaci döntéseken alapuló összeg, amelynek megállapítása csak becslésen alapulhat.

4. Milyen hatással lehet a NAV fenti számítási gyakorlata a jogalkotó által elfogadott új Btk. Indokolásában rögzített dekriminalizálási szándékra? Amennyiben a 800 dolláros minimummal történő kalkuláció filmek esetén valós, akkor a mindenkori átváltási ráta függvényében, vélhetően 3 film letöltésével és visszaosztásával a nagyobb vagyoni hátrány megállapításra kerülne.

A felhasználók által történő letöltések többsége a jelenlegi szabályozás szerint is szabadfelhasználásnak minősül, így ma Magyarországon a „mezei” felhasználók cselekménye nem minősül bűncselekménynek.
Bűncselekményt az követ el, aki egy adott szerzői joggal védett művet – jogdíj megfizetése nélkül – nyilvánosságra hoz. A „torrentezéssel” kapcsolatban több jogi vélemény is van, amelyek közül azt tartjuk reálisnak, hogy csak a vagyoni előnyre törekvő, vagy valóban a fenti mértékű vagyoni hátrányt okozó elkövetőket lehet kriminalizálni.

A „torrentes ügyekben” is elsősorban azoknak az elkövetőknek a felelősségre vonása a cél, akik vagyoni előnyért működtetnek szervereket, vagy nagy számú felhasználó kiszolgálását lehetővé tévő seed szervereket üzemeltetnek, illetve a torrent szervereken olyan torrent fájlokat helyeznek el, amelyekkel a szerzői jogokat megsértik és ténylegesen vagyoni hátrányt okoznak.

A kérdés második felére válaszolva, aki háromnál több filmet szerez meg és azok torrent fájljait elhelyezve több ezer személy részére teszi lehetővé a filmek letöltését vagy a filmek feltöltésére seed szervereket üzemeltet, az továbbra is bűncselekményt követ el, mert nyilvánvaló a szerzői jogot megsértő megosztási célzat és esetében a minimum licencdíj megállapítása is indokolt.

Az a felhasználó, akinél csak a letöltési, megszerzési célzat állapítható meg (még akkor is ha a letöltés közben bizonyos visszaosztás is történt) álláspontunk szerint a jelenlegi jogi szabályozás mellett sem követ el bűncselekményt és az ő esetében nem is lenne indokolt a fenti  vagyoni hátrány egyedi megállapítása. A felhasználók általános dekriminalizálására nincs szükség, mert a jogi szabályozás szerint egy átlagos, csak letöltést végző felhasználó jelenleg sem követ el bűncselekményt. (Ez alól a szoftverek kivételt képeznek, mert azok letöltése és felhasználása a szabad felhasználásba nem tartozhat bele a jogszabály szerint.) Egy adott torrent szerver adatfolyamából nem szűrhető ki, hogy ki az, aki csak letölt, és kik azok, akik már letöltött műveket osztanak meg, és a felhasználók célzata (amely általában csak a művek megszerzésére és nem megosztására irányul) sem állapítható meg.  

5. Rendelkezik-e a NAV a szükséges szakmai és szervezeti (infrastrukturális) háttérrel a fájlcserélőkkel szembeni hatékony fellépésre?

A NAV Bűnügyi Főigazgatóságán működik egy speciális, szakmailag felkészült egység, az úgynevezett Információ-technológiai Osztály, amely az ilyen jellegű kiemelt ügyekben nyomoz. Természetesen nem csak ez az egység nyomoz a szerzői jogsértésekkel kapcsolatban. A NAV pénzügyi nyomozói a sértettek vagy a szerzőket képviselő civil szervezetek által tett feljelentések, a hatóságokhoz érkező bejelentések, valamint saját operatív felderítésük, illetve észlelésük alapján indíthatnak eljárást.

Az elmúlt időszakban több eljárást is indítottunk fájlcserélőkkel szemben, és folyamatosan történik ezeknek a szervereknek a nyomon követése. Az eljárások során minden esetben érvényesül az a fent említett alapelv, hogy a NAV elsősorban a vagyoni előnyre törekvő, illetve a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó elkövetők ellen lép fel, és sohasem célja az egyszerű felhasználók kriminalizálása."

9 megjegyzés:

  1. Nagyon összeszedett! Kösz a kérdéseket, amiket szerintem sokunk nevében tettél fel :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon kedves vagy, de lehetett volna sokkal jobb is. Valójában a kérdések egy része költői, különösen a vagyoni hátrány kapcsán, a válasz borítékolható volt. De örülök, hogy egyben van sok fontos kérdésre sok fontos válasz.

      Törlés
  2. Tudomásom szerint, a letöltéskor a torrent oldal felhasználójának legalább 1:1 arányban vissza is kell töltenie, vagyis, aki egy torrent oldalt huzamosabb ideig használ "magáncélú" letöltésre, az legkevesebb ugyanolyan mértékben meg is oszt, mint amilyen mértékben letöltött. Így a fentiek értelmében, minél többet töltök le szigorúan magán célra, annál inkább kriminalizálom magam, a torrent belső "szabályai" miatt. Ha jól értem, akkor a NAV álláspontját követve, egy torrent oldal/ egy film... :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem feltétlenül. A seed kötelezettséget időtartam alapján is lehet teljesíteni, pl. x óráig seedelni kell. Idősebb torrenteknél gyakran túl sok a seeder, hogy ez idő alatt 1:1 arányt érjél el.

      Törlés
    2. Én azt hiszem, hogy Tibornak és az ismeretlen kommentelőnek is igaza van. Ismerek olyan gyakorlatot, ahol az 1:1 a menő, és olyat, ahol meghatározott ideig kell visszaosztani a tartalmat.

      Törlés
  3. "akkor nyilvánvalóan ezt a díjat nem fizette meg a jogtulajdonos számára, és logikus, hogy éppen ennyi vagyoni hátrányt okozott neki."

    matematikusként vallom h többnyire akkor használjuk a "logikus" kifejezést, amikor valójában valami csak az mi szemszögükből tűnik magától értetődőnek, érvelni meg nem igazán szeretnének/tudnánk mellette:)

    A 4. pont legalább biztató, és remélhetőleg igaz is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :-)

      Igen, a 4. pont a lényeg. A többi kérdés, mint írtam, inkább költői volt.

      Törlés
  4. És mi a helyzet azokkal, akik nem vagyonszerzési célból osztanak meg mondjuk filmeket torrenten keresztül, hanem például a megfelelő seed-arány eléréséért, ami teljesebb vagy gyorsabb hozzáférést enged a fájlcserét irányító szerverekhez, vagy épp feltétele annak? Sőt nemegyszer nem is érdekli a seedelőt a tartalom, nem is kívánja felhasználni, csak megosztja a szerver segítségével a legnépszerűbb tartalmakat a seed arány javítássa érdekében...
    És mi a helyzet azokkal, akik ugyancsak nem feltöltők, de a torrentező közösség "kedvéért" nagyszámú filmet osztanak meg, pusztán "kalózkodási" szándékkal?

    "Egy adott torrent szerver adatfolyamából nem szűrhető ki, hogy ki az, aki csak letölt, és kik azok, akik már letöltött műveket osztanak meg"
    Ezzel azért vitatkoznék :)

    VálaszTörlés
  5. Baromság az egész "mezei" user nincs ilyen szerintem. Még ha mezei felhasználóról van szó ő is évek alatt sok-sok GB adatot tölt vissza. Ez az egész nem szól másról mint az adófizetők pénzét pocsékló 5-8 fős NAVOS álszent megélhetéséről. El tudom képzelni a napjukat azt kellene levetíteni mit "dolgoznak" napi 8 órában azt hiszem lenne ám tüntetés. Azért talán még én is fizetnék:)

    VálaszTörlés