Folytatva elmaradásaink behozását a jelen
cikkben a Golan ügyben hozott ítélet után egy másik fontos szerzői jogot érintő
ítéletet, az Európai Unió Bíróságának a Painer ügyben tavaly decemberben hozott ítéletét mutatjuk be. A Painer ügyben a bíróság többek
között pontosította a szerzői jogi értelemben vett mű küszöbkritériumait,
valamint a közbiztonságra való hivatkozás, mint az Infosoc irányelvben
meghatározott szabad felhasználási eset kritériumait.
 |
Natascha Kampusch Painer fotóján |
Az ügy
Natascha Kampusch elrablásához kötődik. Eva-Maria Painer szabadúszó fényképész,
óvodás és iskolás gyerekekről készít portréképeket. Fényképein több mint
tizenhét éve feltünteti a nevét, a megrendelésre készített fényképeire
vonatkozóan szerzői jogi felhasználást
nem engedélyez, csak az előhívott képeket adja el. Nem sokkal azelőtt készített
fényképeket Natascha Kampuschról, hogy elrabolták. Amikor Natascha Kampusch
2006-ban megszökött fogvatartójától sajtótájékoztatója előtt nem volt róla olyan fénykép, ami frissebb lett volna a Painer
által készített képeknél, így a sajtó (öt kiadóvállalat - négy német és egy
osztrák) újságaikban, valamint weboldalaikon az elrablásról szóló cikkeket
ezekkel a fényképekkel, valamint az ezekből készült fantomképekkel (manipulált képek, arról, hogy ekkor
hogyan nézhetett ki Natascha Kampusch) illusztrálták, anélkül, hogy Painer
nevét feltüntették volna. Fontos megjegyezni, hogy az eredeti képeket a sajtó
Natascha Kampusch elrablásának idején a rendőrség felhívására tette közzé, azonban a 2006-os közzétételre
már nem vonatkozott a rendőrség intézkedése.
Painer
2007. április 10-én pert indított a kiadók ellen a Bécsi Kereskedelmi Bíróságon
(Handelsgericht Wien), keresete a jogsértés abbahagyására, az érintett lapszámok nyomtatásának és terjesztésének azonnali
abbahagyására, továbbá kártérítésre vonatkozott, valamint ezzel egy időben
ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is benyújtott. Ez utóbbi kérelemről a
Legfelsőbb Bíróság (Oberster Gerichtshof) a per lezárta előtt, 2009. augusztus 26-án döntött, ítéletében azt
állapította meg, hogy a fantomlépek publikálásához nem volt szükség szerzői
engedélyre, mivel az eredeti képeket olyan szinten változtatták meg, hogy ez a
helyi jog szerinti szabad felhasználásnak minősül.
A Bécsi Kereskedelmi Bíróság ezt követően,
2010. március 8-án előzetes döntéshozatal iránti kérelemet terjesztett elő,
mivel kételyek merültek fel a vonatkozó uniós jogszabályok értelmezésére
vonatkozóan. Összefoglalva és a cikk szempontjából releváns mozzanatokra koncentrálva az előzetes
döntéshozatali eljárás kérdései a következők voltak. Többek közt az kérdezte a tagállami
bíróság, hogy a portréfotók alacsonyabb szintű szerzői jogi védelemben
részesülnek-e a közösségi jog tekintetében azzal, hogy a művészi önkifejezés alacsonyabb fokon érvényesül, mint más műfajok esetében. Azt is megkérdezte a
bécsi bíróság, hogy a média milyen feltételek mellet használhatja ezeket a
képeket a szerző hozzájárulását mellőzve tekintve, hogy bűnügyről volt szó.
Valamint a bíróság az idézés jogának pontosítását kérte erre az esetre vonatkozóan a névfeltüntetés
tekintetében.
Az első
kérdésre vonatkozóan az Európai Unió Bírósága úgy találta, hogy a portréképek
készítése folyamán is megfelelő szintű alkotói szabadsága van a szerzőnek
ahhoz, hogy azt eredeti műnek lehessen
tekinteni, hiszen a fényképész dönti el, hogy milyen háttér előtt készüljön a
kép, a modellnek milyen arckifejezése legyen, ő világítja be a felvételt,
valamint a beállítást és a felvétel szögét is a fényképész dönti el. Az
exponálás és felvételt követően az
utómunka és az esetleges számítógépes képmanipuláció is teret ad a szerzői
kreativitásnak. Ezek alapján a bíróság a a portréképeket is szerzői jogi
értelemben vett műnek kategorizálta.
A bünügyi
nyomozás folytán történő felhasználásra vonatkozó kérdésre a bíróság a 2001/29/EK
(Infosoc) irányelvre hivatkozott, amely a
nyomozást a közbiztonságot érintő kivételek esetkörébe sorolja, ám mivel a
közbiztonságot nem az újságok kiadói, hanem a tagállamok biztosítják, a kiadók
nem használhatnak fel szerzői jogi művet a
közbiztonságra hivatkozva. Azt azonban nem tartotta kizártnak a bíróság, hogy a
nemzeti hatóságokkal együttműködve, a hatóságok felhívására a kiadók
publikáljanak ilyen képeket szerzői engedély nélkül.
Végül az
idézés jogára vonatkozó kérdésre a bíróság
hangsúlyozta, hogy a korábban kiadott mű idézésének feltétele a
szerző nevének megjelölése, abban az esetben viszont, ha a képeket a nemzeti
hatóságok kérésére hozták le az újságok, ebben az esetben a forrásmegjelölés
elmulasztása nem tekinthető jogsértésnek.
Noha a
közbiztonságra való hivatkozást érintő jogszabály-értelmezés nem okozott
meglepetést, a művek szerzői jogi védelmének feltételeire vonatkozó érvelés
annál inkább. Az Infopaq ítélet után úgy tűnik, hogy a bíróság továbbra is azon
az állásponton van, hogy a kreatív
önkifejezés már igen alacsony szintű kifejeződése is alkalmassá teszi a művet a
szerzői jogi védelemre. A bíróság - ahogy fentebb írtam - a portréképek
gyakorlatilag minden elemét a kreatív önmegvalósítás eredményének tekintette, tehát érdekes kérdés, hogy hol húzódhat a határ
a vaktában készített fénykép (ami semmilyen kreativitást nem igényel, tehát az
ítélet alapján feltételezhetően nem számít műnek, noha az egyedi lesz), és a portréfotóhoz hasonló viszonylag kevés
kreatív erőfeszítéssel készített mű
között.
Ajánlom
az olvasó figyelmébe David Brophy, a népszerű IPKat szerzői jogi blog egyik
szerzőjének cikkét,
ami a közelmúlt hasonló ítéleteinek kontextusában is vizsgálta az ítéletet.
Címkék: Európai Bíróság, fénykép, Painer, szerzői jog