Az ePhone/Bonnier ügyben hozott uniós előzetes döntés folyományaként a Svéd Legfelsőbb Bíróság 2012. december 22-én úgy határozott, hogy a közel 2000 hangoskönyvet megosztó magánszemély adatait az ePhone köteles kiadni a Bonnier cégnek. (Az más kérdés, hogy az ePhone időközben csődbe ment, így kétséges, hogy bármilyen adatot képes lesz-e még a felperes rendelkezésére bocsátani.) Az ePhone/Bonnier ügy végkimenetele egyben egy másik, az ún. Swetorrents ügy végét is jelentette.
Utóbbi eljárás keretében négy filmstúdió, valamint a svéd "kalózkodás" ellenes szervezet, az Antipiratbyrån követelte a Swetorrents (nevéből is jól kivehetően) torrent tracker adminisztrátora adatainak a kiadását a TeliaSonera ISP-től. 2009-ben az első-, majd nem sokkal később a másodfokú bíróság is a felperesi követelésnek adott helyt. A TeliaSonera, nem tudván belenyugodni a két határozatba, a Svéd Legfelsőbb Bírósághoz fordult, hogy az foglalkozzon a felmerült jogkérdéssel. (Egy mondat erejéig jelezni kell, hogy a svédeknél, hasonlóan például az Egyesült Államokhoz, a legfőbb bírói fórum megválaszthatja, mely ügyeket "fogad be". Amivel nem kíván foglalkozni, azt "visszautasítja". Az Egyesült Államokban ezt a befogadó nyilatkozatot "writ of certiorari"-nak hívják. Sajnos nem tudom, mi ennek a jogintézménynek a svéd neve.)Címkék: Bonnier, ePhone, fájlcsere, ISP, Svédország, Swetorrents