A
jog van az emberért, nem pedig az ember a jogért. Ezt a szempontot szem előtt
tartva gondoltam úgy, hogy a szakdolgozati témám, az internetes fájlcserélés és
a büntetőjog viszonyának komplex, átfogó elemzéséhez a vonatkozó bel- és
külföldi, szerzői- és büntetőjogi jogszabályokon túl szükséges lenne annak az
ismerete is, hogy maguk a jogalanyok hogyan állnak hozzá a fájlcserélés
jelenségéhez.
Hogy
a kérdésre választ kapjak, egy kutatást végeztem. Egy öt kérdésből álló, anonim
módon kitölthető kérdőívet állítottam össze a témám szempontjából releváns
kérdések felmérésére. Alapvetően két tényezőt vizsgáltam: a jogalanyok
fájlcseréléssel (annak szerzői- és büntetőjogba ütközésével) kapcsolatos
jogismeretét és a jelenség hatályos jogi szabályozásának értékelését. A
kérdőívet az interneten főként a Facebookon terjesztettem, két hét felmérési
idő alatt 339-en töltötték ki. Kitöltőim túlnyomó többségben egyetemista,
internethasználó, a fájlcserélés jelenségével tisztában lévő (azt használó vagy
nem használó) fiatalok voltak. A kérdőív elején tisztáztam, hogy a fájlcserélés
kifejezés alatt nem saját, hanem mások szerzői joga alatt álló fájlok internet
segítségével történő cseréjét értem.
A
kérdések a következőképp hangzottak:
1. Szoktál-e torrent program segítségével fájlt cserélni?
2. Szerinted a hatályos magyar jog alapján a fájlcserélés
útján történő letöltés jogsértésnek minősül?
3.
Szerinted a hatályos magyar jog alapján a fájlcserélés útján történő feltöltés
jogsértésnek minősül?
4.
Szerinted lehetséges-e a fájlcserélő programokat - feltöltés nélkül - csak
letöltésre használni?
5.
Helyesnek tartod-e, hogy a fájlcserélés ellen a büntetőjog fellépjen?
 |
1. ábra: Szoktál-e
torrent program segítségével fájlt cserélni? |
A
fájlcserélési szokásokkal foglalkozó első kérdésre adott válaszok szerint a
megkérdezettek 74%-a aktív fájlcserélő. Ez azt jelenti, hogy tisztában vannak a
jelenség technikai működésével és amikor a jogi szabályozásról mondanak
véleményt, a saját maguk által elkövetett folyamatot értékelik.
 |
2. ábra: Szerinted a
hatályos magyar jog alapján a fájlcserélés útján történő letöltés jogsértésnek
minősül? |
 |
3. ábra: Szerinted a
hatályos magyar jog alapján a fájlcserélés útján történő feltöltés jogsértésnek
minősül? |
A második és harmadik kérdés a felhasználók
jogismeretének felmérését célozta. A rájuk adott válaszok alapján elmondható,
hogy a fájlcserélők körében a letöltés jogszerűségét illetően nagy a
bizonytalanság: a válaszadók 20%-a nem tudta eldönteni a kérdést és az igen-nem
válaszok közötti különbség is kevesebb volt 15%-nál. A feltöltés
jogszerűségének kérdésében már jóval nagyobb az összhang, a válaszok 70%-a
szerint jogsértő és csak 13%-uk véli úgy, hogy nem az. A bizonytalanok aránya
azonban itt is magas, 17%-ot tesz ki.
 |
4. ábra: Szerinted
lehetséges-e a fájlcserélő programokat - feltöltés nélkül - csak letöltésre
használni? |
A negyedik kérdéssel a fájlcserélők technikai
ismereteire kérdeztem rá, nevezetesen a torrent programok egy tulajdonságára. A
válaszadók között minden bizonnyal akadt olyan, aki azon kevés programok
egyikével rendelkezett, amelyekkel a fájlcsere feltöltés nélkül is bonyolítható
volt.
 |
5. ábra: Helyesnek
tartod-e, hogy a fájlcserélés ellen a büntetőjog fellépjen? |
A
legfontosabbnak – úgy gondolom – az utolsó kérdésre adott válaszok tekinthetők.
Az eredmény egyértelmű: a jogalanyok túlnyomó többsége (79%-a) ellenzi, hogy a
fájlcserélés szabályozása a büntetőjog eszközeivel történjen.
A
bejegyzés zárásaként köszönetet szeretnék mondani Péternek, hogy lehetővé tette
a felhívás blogon való közlését, valamint azon blogolvasóknak, akik kitöltéssel
vagy megosztással segítették munkámat.
---
Szerkesztői megjegyzések: az ehhez hasonló felmérések mind-mind hasznosak a szerzői jogi tudatosság erősítése, a fogyasztói attitűdök felmérése, a piaci környezet helyes értékelése céljából. Tanulságos látni, hogy a válaszadók szignifikáns része jogellenesnek tekinti még a letöltést is, nem csak a visszaosztást (én jobb szeretem ezt a szót használni, semmint a feltöltést, az inkább a release tevékenységre vonatkozhat, András gondolok a seedelésre gondolt feltöltés alatt), miközben 73 százalékuk fájlcserélő. Ergo az emberek egy jelentős része tudja, hogy amit csinál, az jogellenes. A kérdésekből ugyanakkor csak a válaszadók általános, pillanatnyi és felszíni ismeretei érhetők tetten. Így nem tudni, hogy az emberek többsége hallott-e az új Btk. vonatkozó, dekriminalizációs hatású rendelkezéséről. Illetve ha a jövőben hasonló felmérések születnek, feltétlenül érdemes korra, nemre, végzettségre vonatkozó adatokat is gyűjteni (ha ezt megtette András, az jó hír), ezek is visszatérő elemei a nemzetközi statisztikáknak, s ezek segítségével az ilyen és ehhez hasonló felmérések eredményei összehasonlíthatókká válnak a többi forrással. Ezzel együtt gratula Andrásnak, örülök, hogy ilyen témában ír szakdolgozatot.
---
Szerző: Szabó András
András az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának
V. éves jogász hallgatója és az ELTE Bibó István Szakkollégium
Büntetőjogi Műhelyének tagja. Egy éve Erasmus ösztöndíjjal
tanul Göttingenben, a Georg August Universitäten. Érdeklődési területe a
szerzői
jog és a büntetőjog területére esik, ezek összefüggéseit vizsgálja. A
2011-es pécsi Országos Tudományos Diákköri Konferencián "Az
internetes fájlcserélés büntetőjogi vonatkozásai" című dolgozattal
vett részt. Később ezen jogterületek valamelyikével szeretne
foglalkozni.
Címkék: fájlcsere, kérdőív, Szabó András, vendégposzt