A
kérdéses ítélet 2012. január 26-án hozta a testület az Artessuto NV felperes
B&T Textilia NV és az Indecor-Europe
NV alperesek ellen indított perében. Tekintve, hogy az ítélet csak holland
nyelven
érhető el, a tartalmára vonatkozóan csak az
ügyről szóló cikkekre tudtam hagyatkozni, ezek alapján pedig az derült ki, hogy
a jogvita olyan textíliába (párnára és
faliszőnyegekre) szőhető vagy festhető grafikák plagizálására vonatkozik, amik
városok látképeit jelenítik meg.
Az
ügyben az eldöntendő jogkérdés az volt, hogy az Artessuto jogosult-e a műve
feletti szerzői jogra. Ennek megállapítására az 1994-es belga szerzői jogi
törvény három feltételt szab: a mű bizonyos formában való kifejeződését, a
közösséghez való közlésének tényét és az eredetiségét. E mellett a belga
esetjog (az 1987-es
Screenoprints ítélethez kötik) kidolgozott egy
negyedik feltételt is, ami szerint a műnek a szerző személyiségjegyét magán
kell viselnie. Ezt a negyedik feltételt, illetve ennek a felperes szerinti, az
eljáró bíróság által indokolatlan használatát támadta fellebbezésében az
Artessuto az Infopaq ítéletben megállapított standard (a mű feltétele, hogy
“saját” “szellemi” “alkotás” legyen) szó szernti (nyelvtani) értelmezésével.
Ennek
az érvelésnek az elfogadása, ahogy az Philippe Laurent meg is jegyezte a Kluwer
Copyright Blogon publikált
cikkében a teljes figyelmen kívül hagyása a
blogunkon is bemutatott Painer ítéletnek, ahol az Infopaq esethez hasonlóan
olyan műfajta került bírói vizsgálat alá, ahol a szerző kreatív önkifejezésének
lehetőségei meglehetősen korlátozottak (az Infopaqnál többek közt cikkek címei,
a Painernél pedig iskolások portréfotói), mégis megállapításra került a szerzői
jogi értelemben vett mű kritériumának átlépése, mert “Amint a 93/98 irányelv
(17) preambulumbekezdéséből következik, egy szellemi alkotás akkor
tekinthető a szerző sajátjának, ha tükrözi az ő személyiségét.” (Painer ítélet
88. sor)
Nem
valószínű, hogy Belgiumon kívül lesz bármilyen hatása az Artessuto ítéletnek,
azonban mindenképpen érdemes leszögezni, hogy a közelmúlt gyakorlata alapján
úgy tűnik, hogy Európában továbbra is az a tendencia, hogy a szerzői jog tárgyi
hatálya (a jog által védett műnek tekinthető alkotások köre) egyre csak
növekszik.