Szerzői jog a XXI. században: Cikkajánló #5.7: The Next Great Copyright Act

A Columbia Egyetem Jogi Kara méltán híres szellemi tulajdonvédelmi oktatásáról. Ennek a programnak a keretében minden évben szerveznek egy darab, ún. Horace S. Manges előadást. Ennek keretében az Egyesült Államok szerzői jogának legnagyobb tudorai tarthatnak egy beszédet a Columbia diákjainak. A 2013-as előadás vendége Maria Pallante, az USA Szerzői Jogi Hivatalának vezetője volt, és felvázolta, milyen tervei vannak az Egyesült Államok szerzői jogi törvényének reformját illetően.

Cikkajánlóhoz nem is lehetne jobbat találni, mint az előadást összegző tanulmányt, melyet a neves Columbia Journal of Law & the Arts közölt le. (Mint minden egyes eddigi előadás leiratát.) A harminc oldalas dokumentum rendkívül izgalmas történeti felvezetővel indul, Pallante megemlékezik azokról a korábbi vezetőkről (az amerikai szóhasználattal "Register of Copyrights"), akik a korábbi legjelentősebb reformok idején vezették a US Copyright Office-t. E bázisról indulva foglalja össze Pallante azokat az indokokat, amelyek szükségessé teszik, hogy az 1976-ban elfogadott (persze azóta számtalanszor módosított) US Copyright Actet módosítsa a Kongresszus. Mint azt a szerző jelzi, a szakmai előkészítés természetesen évek óta tart, a Szerzői Jogi Hivatal ugyanis az évezredforduló óta több ízben is készített jelentéseket (többek között a jogkimerülésről, az 1972-t megelőzően rögzített hangfelvételek szövetségi védelméről, a tömeges digitalizálásről, , illetve csekély súlyú szerzői jogsértésekkel szembeni megfelelő jogérvényesítésről, és folyamatban van egy elemzés is a követő jogról).

Természetesen Pallante a joggyakorlatot is szemügyre vette, ennek keretében olyan híres pereket említ, mint befolyásoló tényezők, mint a Viacom v. Google, Cartoon Network v. CSC, a Google Books, a Tenenbaum, a Flava Works és a Golan v. Holder ügyek. (Mily csodás, hogy ezekről a mi blogunk is rendre beszámolt.)

Pallante külön alpontban hangsúlyozza: érthető, olvasható törvény kell. És mennyire igaza van. A jogszabály jelenleg 200 oldal fölött jár. A témakörök, amelyekre hangsúlyt kell fektetni a jogalkotás keretében, a következők: a vagyoni jogok tisztázása az internet korában, az ideiglenes többszörözések kérdéskörének a rendezése, jogérvényesítés, a DMCA (amely többek között a közvetítő szolgáltatók felelősségkorlátozását vezette be az amerikai jogba), digitális jogkimerülés (juhé, persze ne siessünk ennyire előre, Pallante sem azt mondja, hogy ez kell, csak azt, hogy ezt meg kell vizsgálni), korlátozások és kivételek (főleg a könyvtáraknak), engedélyezési rendszerek, kötelespéldányok.

Némileg elrugaszkodva a talajtól, ugyanakkor rendkívül bátran néhány további érdekességet is a Kongresszus figyelmébe ajánl Pallante. Így rögtön a védelmi idő esetleges (vissza)rövidítését, az opt-out rendszerek és a szerzői jogi "hozzáférhetőség" erősítését. Végül, hogy az előadás is teljes legyen, Pallante a jogpolitikai érveket is csokorba gyűjtötte. Sőt, azt sem felejtette el megemlíteni, hogy a Szerzői Jogi Hivatalnak is haladnia kell a korral, ezért nem csak a törvényt, de a hivatalt is szükségképpen meg kell reformálni. (Ennek apró részeként a hivatal weboldala dizájnváltáson esett keresztül 2014 júliusában.)

Csupán a lelkesebbjének mondom, a Képviselőház Igazságügyi Bizottságának a bíróságokkal, a szellemi tulajdonvédelemmel és az itnernettel foglalkozó albizottsága, Bob Goodlatte vezetésével egy ideje érdemben meg is kezdte a tárgyalásokat a törvényt illetően. Legutóbb, július 24-én például a jogsértések esetén alkalmazható szankciókról egyeztettek a politikusok a szakemberekkel.