Forró a pite... |
"A tagállamok biztosítják, hogy a szellemi tulajdonjog megsértése miatt indított eljárásokkal összefüggésben, és a felperes indokolt és arányos kérelmére az illetékes bíróságok elrendelhessék, hogy a szellemi tulajdonjogot sértő áruk vagy szolgáltatások eredetéről és terjesztési hálózatairól a jogsértő és/vagy a következő személyek adjanak tájékoztatást: (...) aki üzletszerűen nyújtott szolgáltatásokat jogsértő tevékenységekhez".
"Az (1) és (2) bekezdés nem érinti azokat az egyéb törvényi rendelkezéseket, amelyek: (...) az információs források bizalmasságának védelmét vagy a személyes adatkezelést szabályozzák."
"azon személyek számára, akikre megbízatásuk vagy foglalkozásuk miatt olyan információkat bíztak, amelyeket természetüknél fogva vagy valamely jogszabályi rendelkezés folytán titokban kell tartani, elismeri a vallomástétel megtagadásához való jogot azokkal a tényekkel kapcsolatban, amelyekre a titoktartási kötelezettség kiterjed." (Indítvány, 7. pont.)A főtanácsnok helyesen jelzi, hogy a Jogérvényesítési irányelv 8. cikk (3) bekezdés e) pontjából a "személyes adatkezelés" lehetőségét kell csak vizsgálni, az "információs források bizalmasságának védelme" nem releváns az alapügyben. (26. pont.) A főtanácsnok szerint a német nemzeti szabályozás egy közvetlen és egy közvetett hatással bír. A tájékoztatás megtagadása azonnali hatásként érvényesül, közvetetten azonban a védjegyjogosult szellemi tulajdonjogának az érvényesítését is érinti. (27. pont.)
"Az e Chartában elismert jogok és szabadságok gyakorlása csak a törvény által, és e jogok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Az arányosság elvére figyelemmel, korlátozásukra csak akkor és annyiban kerülhet sor, ha és amennyiben az elengedhetetlen és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálja."A főtanácsnok hangsúlyozza, hogy az alapjog korlátozása csak akkor fogadható el, ha az Alapjogi Chartában foglalt valamennyi részfeltétel megvalósul (33. pont.). Ennek elemzése a nemzeti bíróság feladata, ugyanakkor a főtanácsnok az EUB ítélkezési gyakorlata tükrében saját álláspontját is kifejti a konkrét szabályozásról.
"a „törvény” szó a Charta 52. cikkének (1) bekezdése tekintetében – „anyagi”, és nem csupán alaki értelemben – úgy értendő, hogy az magában foglalhatja mind az „írott jogot”, mind az „íratlan jogot”, illetve a bíróságok által „alakított jogot” is, oly módon, hogy a közzétett, tehát hozzáférhető és az alacsonyabb szintű bíróságok által követett „állandó ítélkezési gyakorlat” bizonyos körülmények esetén kiegészíti a jogszabályi rendelkezést, és azt oly módon pontosítja, hogy ezáltal előre láthatóvá (kiszámíthatóvá) teszi." (37. pont)A fentieknél sokkal komolyabb problémának tekinti a főtanácsnok a "jog lényeges tartalmának tiszteletben tartását". Ahogy az indítvány jelzi:
"a tagállamok mérlegelési jogköre e hatáskör gyakorlása során korlátozott azon előírás miatt, amely szerint a hatékony jogvédelmet minden esetben biztosítani szükséges azért, hogy a gyakorlatban ne lehetetlenítsék el, vagy ne tegyék túlzottan nehézzé az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását. Mindenesetre egyértelmű, hogy a lényeges tartalmat nem tartanák tiszteletben, ha a vitatott nemzeti szabályozás azzal a következménnyel járna, hogy korlátozza a szellemi tulajdonjogok esetleges jogosultjainak a bírói jogvédelemhez való jogát." (39. pont)A főtanácsnok továbbá hangsúlyozta, hogy a nemzeti bíróságnak az alkalmasság, szükségesség és arányosság körülményeire is tekintettel kell lennie döntése meghozatalakor. Ezek közül a főtanácsnok érdemben a szükségességről és az arányosságról fogalmazott meg alaposabb véleményt, alapvetően nem az alperesnek kedvezve. Ahogy jelezte, a nemzeti bíróságnak arról kell véleményt formálnia, hogy
"meg kell vizsgálni azt is, hogy a gyakorlatban mennyire életszerű az a javaslat, amelyet a Sparkasse terjesztett elő az észrevételeiben arra vonatkozóan, hogy a Coty Germany kezdeményezzen büntetőeljárást ismeretlen személy ellen annak érdekében, hogy ily módon megismerhesse a feltételezett jogsértő nevét. Ehhez a nemzeti bíróságnak meg kell vizsgálnia azt, hogy a büntetőjogi út igénybevétele mennyire várható el a védjegy jogosultjától vagy a licencjogosulttól, illetve előzetes jelleggel azt is, hogy az a vonatkozó nemzeti jog szerint a gyakorlatban lehetséges‑e (valamint azt, hogy ha az lehetséges, nem valósít‑e meg a büntetőjoggal való, annak céljától eltérő céllal történő elfogadhatatlan visszaélést). (...) A nemzeti bíróságnak többek között figyelembe kell vennie (...) azt, hogy milyen mértékben bizonyított, hogy szellemi tulajdonjogot sértettek meg, valamint hogy a beazonosítani kívánt számlatulajdonos jogszerűtlenül járt‑e el, értékelnie kell továbbá azt, hogy az, aki feltehetően hamisított áruval kereskedik, mennyiben méltó a személyazonosságának védelmére, különösen mivel, ahogyan arra a Coty Germany az észrevételeiben hivatkozik, a pontos név és cím megjelölése a kereskedelmi forgalomban részt vevő valamennyi szereplő jóhiszemű eljárásra vonatkozó kötelezettségének részét képezi; az oltalom alatt álló védjegy jogosultjának okozott lényeges kár bekövetkezését, valamint azokat a biztosítékokat, amelyeket a Coty Germany nyújt az általa megszerzendő adatok felhasználására vonatkozóan arra nézve, hogy a felfedett információt csak a jogsértés feltételezett elkövetője elleni eljárás megindításához, és nem ettől eltérő célra használja fel. Mindenesetre a nemzeti bíróságnak ezen arányossági vizsgálat keretében valamennyi érintett alapjogot figyelembe kell vennie, és következésképpen egyensúlyba kell hoznia az egymással ütköző alapjogokat." (42-43. pontok)Annak eldöntése tehát, hogy a német nemzeti jogszabály megfelel-e a Jogérvényesítési irányelvnek, a tagállami bíróság feladata. Izgatottan várom, hogy az EUB miként határoz majd a kérdésben.
Címkék: alapjogok, banktitok, Coty Germany, Davidoff Hot Water, Európai Bíróság, főtanácsnoki indítvány, jogérvényesítés, Stadtsparkasse Magdeburg, tájékoztatáshoz fűződő jog, védjegyjog