A United States Trade Representative (USTR), mint az Egyesült Államok erre felhatalmazott kormányügynöksége minden évben jelentést ad ki május elseje környékén, a világ országaiban tapasztalható, szellemi tulajdon védelmét érintő problémákról.
A jelentés elsősorban - de nem kizárólag - jogi-szakmai alapokon nyugszik, hiszen az abban foglaltak alkalmasak lehetnek egy-egy ország vagy akár nagyobb régió szellemi tulajdonnal kapcsolatos stratégiájának és politikájának értékelésére egyaránt. Ennek megfelelően tehát nem kizárólag a szerzői joggal, hanem például iparjogvédelemmel összefüggő kérdéseket is tárgyal, illetve elemez.
Forrás: twitter.com
Fontos információkat tartalmaz továbbá a szellemi tulajdon által érintett iparágak szereplői számára, mintegy iránymutatásként a potenciális befektetési lehetőségek tekintetében, mint az például a Sony-botrány kapcsán nyilvánosságra került WikiLeaks iratokból is kitűnik.
A Special 301 Report kapcsán egyébként széleskörű társadalmi egyeztetés zajlik az Egyesült Államokban, ahol meghallgatják a szellemi tulajdonvédelem terén elmarasztalt országok és a fontosabb szakmai és civil szervezetek képviselőit egyaránt. A meghallgatások nyilvánosak, sőt, még az elhangzottak leirata is elérhető. Ráadásul lényegében bárki elmondhatja a véleményét, mint ahogy erre például én is lehetőséget kaptam néhány hónappal ezelőtt.
Magyarország 2010-ig minden évben az elmarasztalt országok között szerepelt, általában a kiemelt megfigyelt országok névsorát "gazdagítva". Azonban a listáról sokak számára váratlanul, 2010-ben lekerült hazánk és azóta sem került vissza rá, noha 2012-ben arra részben javaslatot tett a szakmát képviselő IIPA is, amiről Mezei Péter korábban már részletesen beszámolt. A fentiek alapján tehát a 2015. évi jelentés sem helyezte vissza Magyarországot a megfigyelt státuszú országok közé sem, és az a jövőben sem várható, aminek nem feltétlenül jogi-szakmai okai vannak.
Érdekesség egyébként a lista főszereplői, a megfigyelt és kiemelten megfigyelt országok kapcsán, hogy például Kanada és Görögország is a megfigyelt státuszú országok közé került, így tehát bátran kijelenthető, hogy ezek az országok (is) elmaradnak az ezek szerint fejlettebb szinten álló magyar szellemi tulajdon védelmi vívmányok mögött.
