Az idei harmadik SzJSzTémák 2. részében a rendre visszatérő "egyéni, eredeti jelleg" problémaköréről olvashatunk - ezúttal adatvédelmi szabályzatok és kerti bútorok vonatkozásában.
Az SzJSzT-29/2014-es számú szakvélemény
(ugyancsak elérhetetlen egyelőre online) egy adatvédelmi szabályzat
engedély nélküli lemásolása kapcsán vizsgálta meg azt, hogy az alapul
fekvő szabályzat szerzői műként, esetleg gyűjteményes műként védelemre
jogosult-e. Az eljáró tanács úgy találta, hogy a szabályzat alapvető
fejezetei (1. bevezetés; 2. definíciók; 3. alapelvek a cég1 adatkezelése
során; 4. személyes adatok köre, az adatkezelés célja, jogcíme,
időtartama; 5. személyes adatok tárolásának módja, az adatkezelés
biztonsága; 6. az adatkezelő adatai, elérhetősége; 7. jogorvoslati
lehetőségek) gyakorlatilag majdnem minden esetben az irányadó
jogszabályok által diktált információkat tartalmaznak, sok esetben a
törvényi definíciók pontos másolatain nyugszanak. Ezért egyéni, eredeti
jelleg híján kizárható a szabályzat szerzői jogi védettsége önálló
műként. Ehhez hasonló okból gyűjteményes műnek sem minősülhet. A
szakvélemény szerint:
"a
kérdéses adatkezelési szabályzat a fentieken túl semmilyen
többletelemet nem tartalmaz,a kötelező tartalmi elemeket a fent idézett
rendelkezésben szereplő és az adatvédelmi tv. rendelkezéseivel
megegyező sorrendben tartalmazza. Következésképpen tehát megállapítható,
hogy az adatkezelési szabályzat tartalma sem összeválogatása, sem
elrendezése, sem szerkesztése tekintetében egyéni, eredeti jelleggel nem
rendelkezik, így az nem minősül szerzői jogilag védett gyűjteményes
műnek."
Végül az
SzJSzT-32/2014-es számú szakvélemény (mondani sem kell, online nem
elérhető) kerti fabútorok engedély nélküli, bűncselekményt nem
eredményező felhasználásával kapcsolatosan nyilvánított véleményt. Ennek
keretében előfeltételként tisztázni kellett, hogy vajon a sértett kerti
fabútorai egyéni, eredeti jelleggel rendelkeznek-e. A szakvélemény ezt
megalapozottnak találta. (Hasznos adalékként azt is körbejárta a
szakvélemény, hogy van-e relevanciája a jogvédelem szempontjából annak,
hogy a bútorok a Képző- és Iparművészeti Lektorátus által "zsűrizett"
alkotások. A válasz nemleges volt.) A tanács kiemelte, hogy
"a
sértett és a vádlott bútorai esetében kizárható, hogy párhuzamosan
létrehozott önálló alkotásokról lenne szó. A vádlott maga is úgy
nyilatkozott a folyamatban lévő eljárás során, hogy a sértett alkotásai
alapján gondolta úgy, hogy ő s megpróbál hasonló bútorokat készíteni. A
vádlott ezzel akkor sérthette meg a sértett szerzői jogát, ha az általa
megalkotott kerti bútorokhoz nemcsak a sértett által is felhasznált
ötlet szolgált alapul, hanem azok létrehozásához magukat az egyéni,
eredeti jellegű alkotásokat használta fel. Tekintettel arra, hogy ilyen
bútorokat nem csak a sértett gyárt (hazánkban és külföldön is számos
mester készít hasonló alkotásokat), elmondhatjuk, hogy széles körben
ismert, bevett bútortípusokról van szó, amely bútortípusok készítésére
egyik alkotónak sincs monopóliuma. A sértet szerzői joga akkor
sérülhetett, ha "minden változtatás nélkül, 'egy az egyben' másol[ta] le
valaki" az általa készített egyéni, eredeti jellegű alkotásokat."
Mindezek
alapján a tanács úgy találta, hogy a vádlott a sértett kerti bútorairól
szolgai másolatokat készített, különös tekintettel a bútorok funkciója,
konstrukciója, lába és talpa tekintetében megfigyelhető hasonlóságokra
és azonosságokra, függetlenül attól, hogy a felhasznált faanyag eltérése
okán a bútorok támlája és ülőfelülete vizuálisan eltérést mutat (más a
mintázata a nyárfának és az égerfának), és a faanyagok vastagsága is
különbözik.
A
szakértő testület ezen felül a sértett által megjelölt vagyoni hátrány
összege (30.000.000 Ft) vonatkozásában is irányadó megállapításokat
tett, azzal, hogy a döntést értelemszerűen a bíróságnak kell meghoznia. A
tanács szerint ez az összeg túlzó. Egyrészt nem lehet a bruttó
vételárat alapul venni, csakis a hasznot szabad a vagyoni hátrány
fogalmába beleérteni, ahogy az ÁFA levonása is szükséges.
A szakvélemények pontos bibliográfiai adatai a következők:
SzJSzT-29/2014 - Adatvédelmi szabályzat szerzői jogi védelme, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2015/3. szám, p. 125-129.
SzJSzT-32/2014 - Zsűrizett kerti fabútorok szerzői jogi védelme, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2015/3. szám, p. 130-142.
Címkék: adatvédelmi szabályzat, bútor, egyéni-eredeti jelleg, SZJSZT, SZJSZTémák