Konferencia a Szellemi Tulajdon „Múltjáról – Jelenéről – Jövőjéről”

A visegrádi Thermal Hotelben került megrendezésre a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület őszi konferenciája, amelyen nem csak a meghívott előadók és más vendégek, hanem 15 tehetséges fiatal pályázó is megjelenhetett a Gazdasági Versenyhivatal jóvoltából.

Ami a blog szempontjából igazán érdekes, az az ebédszünetet követő szerzői jogi szekció volt, ahol a „három Péter” tartott színvonalas előadást.

„I.” (Lábody) Péter a közös jogkezelésről szóló uniós irányelvet járta körbe. A 2014/26/EU irányelv átültetésére a tagállamok 2016. április 10-ig kaptak határidőt, Magyarország e kötelezettségének az előadás tanúsága szerint törvényi keretek között kíván majd eleget tenni. Az irányelv jelentősebb újításai között szerepel az online zeneművek felhasználásának több tagállam területén történő engedélyezése, valamint az új, reprezentatív jogkezelői kategória megjelenése, amely kötelező és előírt esetekben adna engedélyt a felhasználásra.

„II.” (Mezei) Péter, blogunk atyja, a linkelés szerzői jogi vonatkozásaitboncolgatta. A hallgatók megismerhették az „internet ingerületátvivő összekötő szinapszisának” technikai hátterét, majd egy ágas-bogas mátrixon szembesülhettek az Európai Unió Bíróságának témába vágó és kiterjedt joggyakorlatával, amely számos kérdés mellett arra kereste a választ, vajon milyen a linkelés és a nyilvánosság viszonya, szabad felhasználásnak minősül-e egy-egy link beágyazása és van-e felelőssége a linkelőnek, ha az elérési út mögötti tartalom jogellenes, vagy ez esetben az innocent infringer doktrínája valósul meg? Utolsó gondolatként kitért a Leistungsschutzrecht intézményére, amely ketté kívánja bontani a kereskedelmi tartalmú és egyéb linkelést, hogy előbbire speciális szabályokat alkalmazzon.

„III.” (Horváth) Péter elemzésében a fiatal generációk internetezési és letöltésiszokásait vizsgálta. A zenei betétekkel színesített prezentációban a közönség láthatta a magyar szerzői jog őskorának „fekete-fehér” valóságát és megtudhatta, hogy „mit kíván a magyar nemzet”. A „nemzeti hip-hopon” túl leginkább ingyenes internetet. Ezen óhaj pedig komoly kihívás elé állítja a magyar zene stratégiáit, akik a relatíve kisebb piacon kényszerülnek újabb és modernebb kínálattal jelentkezni.

Az első, információkban gazdag napot ínyencfogásokban dús lakoma zárta a visegrádi Renaissance Étteremben, majd folytatódott az előadássorozat. A második napon verseny- és védjegyjogi kérdések kerültek „terítékre”. A hallgatóság megismerkedhetett többek között az on-line kereskedelem versenyjogi vonatkozásaival, az üzleti titok védelmével, a közösségi védjegy funkcionalitásával, valamint az emberi jogok és védjegyek viszonyával.

A MIE őszi konferenciája tehát bőséggel tartogatott nem csak új ismeretanyagot, hanem élményeket is a Visegrádra ellátogató, szellemi alkotások iránt érdeklődő vagy azzal foglalkozó résztvevőknek.