A Google Books ítélet elemzése

2015. október 16-án jogerősen is lezárult az Authors Guild v. Google ügy, ismertebb nevén a Google Books ügy. A másodfokon eljáró Second Circuit megerősítette Chin bíró elsőfokú ítéletét, és a Google Books szolgáltatást fair use-nak minősítette.

Korunk egyik legérdekesebb fair sue ügye kétségtelenül a Google által indított könyvdigitalizálási és online szolgáltatási program. Az ügy hátteréről már eleget írtam korábban, ami e ponton kizárólag érdekes lehet, hogy a szerzői jogban komoly tekintélynek örvendő Pierre Leval tavaly év végén elfogadta az elsőfokú ítéletet, amely a Google-nek kedvezett.

Mint korábban is, a központi kérdést az jelentette, hogy a Google által megvalósított többszörözési és nyilvánossághoz közvetítési (az amerikai szerzői jog terminológiájában ez a public performance fogalma alá tartozik) magatartások által megvalósított jogsértés miatti felelősség alól mentesíthető-e az óriáscég. E ponton semmi meglepetés nem született, pontosabban a másodfok Chin bírónál megfontoltabb, érettebb válaszokat adott a fair use teszt faktorainak elemzésekor.

Mint azt e blog ismerői minden bizonnyal tudják, a fair use tesztnek négy eleme van, amelyeket egyesével megvizsgálva, azonban összhatásuk alapján döntenek a bíróságok arról, hogy egy engedély nélküli felhasználás kimenthető-e vagy sem.

Az első faktor a felhasználás célját és jellegét helyezi a középpontba. A Second Circuit úgy látta, hogy a Google szolgáltatása transzformatív, átalakító jellegű, mikor a felhasználók számára a digitalizált tartalmakban való keresést lehetővé teszi. A snippet view, amely kötetenként legfeljebb három, oldalanként pedig legfeljebb egy ilyen kis "csipetnyi" részletet tesz vizuálisan elérhetővé a felhasználók számára, e transzformatív jelleget csak tovább erősíti, hiszen ez alapján a felhasználó számára (akár) világossá is válhat, számára releváns-e a kötet. S bár a Google közvetve haszonszerzési tevékenységet folytat, a Google Books szolgáltatásból közvetlen bevételekre szert tett. A Second Circuit mindezt egybevetve úgy találta, hogy az átalakító jelleg megelőzi a közvetett haszonszerzési célokat, és az első faktort a Google javára értékelte.

A második faktor a felhasznált mű jellegét vizsgálja, leginkább azt, hogy a forrásmű tényszerű vagy kreatív, kifejező jellegű-e. Leval bíróék nagyon érdekes választ adtak: teljesen mindegy, hogy mennyire kreatív vagy tényszerű a kötet, amennyiben védi a szerzői jog. Ha pedig védi a szerzői jog, akkor annak a felhasználása engedélyköteles. Végső soron a bíróság e körülmény alapján egyik félnek sem tudott kedvezni. Hogy a második faktort mégis a Google javára értékelte a fórum, azt azzal indokolta a fórum, hogy a digitális példányok nem puszta szolgai másolatok, hanem átalakító jelleggel új üzenetet hordozó példányok. (Igaz, ez enyhén idem per idem érvelésnek tűnik, ez a körülmény ugyanis elvileg nem játszik szerepet a második, csak az első faktor értékelésekor.)

A harmadik faktor a felhasznált rész mennyiségét és minőségét nézi. A fórum világosan magáévá tette azt, amit már Chin bíró is mondott: az egész tartalom digitalizálása a snippet view szolgáltatáshoz elengedhetetlen volt. A bíróság ezen felül abba az érvelésbe is kapaszkodott, amit a felperes maga szolgáltatott: a snippet view segítségével - az eljárás során becsatolt bizonyítékok szerint - legfeljebb egy konkrét kötet 16%-a vált elérhetővé (folyamatos kulcsszó változatások révén). A bíróság úgy találta, hogy mennyiségileg és minőségileg nem jelentős ez a 16%, mivel nem egybefüggő szöveget, hanem a forrásszöveg elszórt helyeiről "összeollózott" anyagot jelent.

Végül a negyedik faktor a forrásmű, illetve a szerző piacára gyakorolt potenciális hatásokra kérdez rá. E ponton a bíróság kiemelte, hogy e potenciális hatásoknak jelentősnek ("meaningful or significant") kell lennie. A snippet view azonban nem alkalmas arra, hangsúlyozza a tanács, hogy a forrásmű jogosultjának piaci pozícióit negatívan befolyásolja.

Leval bíró
Forrás: www.pijip.org
A fenti ítélet, még egyszer, nem jelent meglepetést. Évekkel ezelőtt is azt mondtam, hogy a központi kérdés, hogy a digitalizálást és tartalmában korlátozott internetes lehívásra hozzáférhetővé tételt a bíróságok transzformatívnak tartják-e. E körülmény ugyanis gyakorlatilag eldönti az ügy kimenetelét. Ezzel együtt fontos hatásai lehetnek az amerikai fair use világára a fent elmondottak. A bíróság többek között megerősítette, hogy a transzformáció dominánsabb, mint a (közvetlen) haszonszerzési célok jelenléte. Tette azonban mindezt úgy, hogy precedensként idézte a Cariou v. Prince ügyet, amelynek keretében az alperes művész csekély mennyiségű módosítás (egy közösségi portálon elhelyezett fotó alá felirat elhelyezésével) dobta piacra megdöbbentően magas áron más személyek fotóit. Abban az ügyben tehát közvetlen haszonszerzési célokról, és csekély mennyiségű átalakító tevékenységről beszélhetünk. E két ítélet egybeolvasva az első faktor értékelése erőteljesen hátrányos irányba mozdult el a szerzői jogosultak szempontjából. (A Google Books és a Prince ügy összeolvasását lásd itt.) És bár minden tiszteletem Leval bíróéké, a második faktornál kifejtett leheletnyi kritikámat fenntartom, akárcsak azt is, hogy a negyedik faktort a tanács talán túlzottan is nagyvonalúan kezelte, alig egy oldalban járta körbe, bár inkább kerülte ki a témát. Ezzel együtt sem tartom valószínűnek, hogy az azóta a Legfelsőbb Bírósághoz beadott writ of certiorari (vagyis az ügy befogadása iránti kérelem) elfogadásra kerülne. Sokkal inkább hiszem azt, hogy itt most végetér ez az ügy.

Aki az ítéletről további elemzésekre kíváncsi, látogasson el a felperes Authors Guild oldalára, avagy az IP Watch blogra.

Aki pedig igazi delikátra kíváncsi, az látogasson el a fenti fotó forrásoldalára. Az American University Washington College of Law 2015 novemberében látta vendégül Leval bírót, aki a fair use digitális környezetben való érvényesüléséről tartott előadást. Jóféle anyag.

Lásd továbbá a Kluwer Copyright Blog 2016. májusi írását.

Címkék: , , , ,