Szerzői jog a XXI. században: Django elszabadult: 100 millió dollárra perelik Tarantinot

Hiába kapott rendkívül jó kritikákat Tarantino legújabb, 2015 december végén bemutatott ’Az aljas nyolcas’ (angolul: The Hateful Eight) című filmje, a kultrendezőnek nincsen ideje kiélvezni a sikert. Két forgatókönyvíró, Oscar Colvin Jr. és fia, Torrance J. Colvin, a Washingtoni Szövetségi Bírósághoz benyújtott keresetlevelükben ugyanis azt állítják: Tarantino több karaktert és jelenetet is az ő, Freedom című forgatókönyvükből vett át jogosulatlanul 2012-es, Django elszabadul című filmjéhez, amelyért Tarantino később a „legjobb eredeti forgatókönyvnek” járó Oscar díjat is átvehette.

Forrás: m.cdn.blog.hu

Míg a 2015-ös esztendő legújabb filmjének, ’Az aljas nyolcasnak’ szerzői jogi viszontagságairól szólt (először a film forgatókönyve szivárgott ki, majd a bemutató előtt két héttel az Akadémia tagjainak kiküldött DVD változatok közül „kallódott el“ egy példány, s került ki az internetre, több millió dolláros jegybevétel kiesést eredményezve), addig úgy néz ki, 2016-ban a rendezői széket kell ideiglenesen az „alperesi székre” felcserélnie az Oscar díjas rendező-forgatókönyvírónak.

Az Aljas Nyolcas december 25-i tengerentúli bemutatóját megelőző napon benyújtott polgári jogi keresetükben Colvinék kifejtik, hogy Freedom című forgatókönyvüket, amelyben az afroamerikai főhős egy „sápadt arcú” szövetségessel igyekszik egy gonosz ültetvényes tulajdonából kiváltani szeretteit, 2004-ben regisztrálták a WGA-nál, azaz az Amerikai Forgatókönyvírók Céhénél.

Ezt követően az alkotók számos nagy ügynökségnek elküldték művüket, köztük a Tarantino-t is képviselő William Morris Agency-nek. akik – állításuk szerint – még egy Tarantinóval való közös együttműködéssel is áltatták őket. Az együttműködés azonban meghiúsult, az ezt követően 2012-ben bemutatott Django elszabadul-ban pedig saját ötleteiket és figuráikat látták vissza Colvinék.

Tarantino saját bevallása szerint a Django elszabadul Sergio Corbucci Django című 1966-os spagettiwesternjének homage-aként készült, de Colvinék azt állítják, hogy Tarantino, miután elolvasta Freedom című forgatókönyvüket, fogta a fő vonalukat és fordulataikat, és csupán a saját arcára formálta őket.

Forrás: www.siasat.com

Colvinék keresetükben, melyben Tarantino mellett a filmelőállító és a forgalmazó, a Weinstein Company és a Columbia Pictures is megjelenik az alperesi oldalon, a film 425 millió dolláros bevételére való tekintettel több, mint 100 millió dolláros anyagi kártérítést követelnek.

Ahhoz, hogy Colvinék keresetének helyt adjon a bíróság, a felpereseknek egy rendkívül komplex bizonyítási eljáráson keresztül kell bebizonyítaniuk, hogy Tarantino hozzáférhetett az alkotásukhoz, s azt, hogy a két forgatókönyv „lényegében hasonló” (substantially similar).

Tovább bonyolíthatja azonban a szerzői jogi bizonyítást, ha az alperesek egy úgynevezett Felhasználási Záradékot (Submission Release Form) írattak alá a szerzőkkel. Az Egyesült Államokban a forgatókönyvek kézhezvétele előtt ugyanis előszeretettel íratnak elő olyan záradékot a nagy stúdiók, amelyben az alkotókat arra kényszerítik, hogy kizárják saját jogérvényesítési jogukat arra az esetre, ha a stúdiók olyan filmet készítenének, amelyek története vagy egyes karakterei hasonlóságot mutatnak az általuk írt forgatókönyvvel.

Az utóbbi évek bírói gyakorlatából kiindulva, az eset körülményeit csak felületesen ismerve is valószínűsíthetjük, hogy az ez idáig sehol nem ismert és jegyzett alkotógárdának „be kell majd érniük” a hirtelen jött hírnévvel, s a stúdió által felajánlott, tisztességes mértékű, de a Colvinék által meghatározott pertárgy értéket meg sem közelítő anyagi kompenzációval, amelynek mértéke jelentősen függ a bizonyítás során a jövőben megállapításra kerülő tényektől.

(Azoknak, akik mélyebben is el kívánnak merülni a hollywoodi filmiparral kapcsolatos szerzői jogi rendszerben, ajánlom figyelmébe a tanulmányom II. fejezetét)

---

Takó Sándor

Dr. Takó Sándor a Romis Film Group nemzetközi filmprodukciós iroda társtulajdonosa és kreatív producere, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Doktori Iskolájának hallgatója, s vendégelőadója. Kutatási területe a filmkészítéssel kapcsolatos polgári jogi kérdések analízise a magyarországi és az egyesült államokbeli joggyakorlatot illetően, különös tekintettel a szerzői jogra és a filmes adókedvezmény rendszerre. Doktori disszertációjában, az országban elsőként, tudományos színvonalon kívánja összefoglalni a nemzetközi filmjog, mint vegyes szakjog legfontosabb kérdéseit.