Global Music Report 2016

Véletlenül sem akarok udvariatlan lenni, de a "Digital Music Report" kiadványok éveken át történő szemlézése után kijelenthető: az eddigi legunalmasabb "Global Music Report 2016"-ot hozta nyilvánosságra az IFPI a napokban.

Ez persze messze nem azt jelenti, hogy ne lenne benne számos kiváló információ. A zeneipar iránt érdeklődők számára kiváló adat lehet például, hogy a zeneipari bevételek világszinten 3.2%-kal nőttek, a streaming bevételek növekedése 45.2%, amely a digitális bevételek 43 százalékát teszik ki. A fizikai hordozókból eredő bevételek tovább csökkentek tavaly, 4.5 százalékkal, sőt a letöltésből származó bevételek is apadtak 10.5 százalékkal. (Lásd: p. 4.) Mindezt - sok év bontásában - kiválóan szemlélteti a dokumentum egy ábra révén, ahol a fizikai, digitális piacok bevételei, az előadói jogdíjak és a szinkronizációs (ne a filmekre tessék gondolni...) bevételek is feltüntetésre kerültek. (Lásd: p. 9.) Olvashatunk az egyes régiók erősödésének mértékéről (továbbra is Latin-Amerika fejlődik a legjobban, lásd: p. 11.), arról, hogy a zenei bevételek 45%-a köthető a digitális térhez, miközben ez az arány a számítógépes játékok esetén 60, a filmek esetén 21, a könyvek esetén pedig "csak" 20% (lásd: p. 12.), valamint arról, hogy a 2012-es 20 millióhoz képest 2015-ben 68 millió előfizetővel büszkélkedhettek a streaming oldalak. (Lásd: p. 13.) Sőt, a kiadványban elhelyezett számtalan reklám nyomán az is kiderül, hogy ennek a számnak gyakorlatilag a fele a Spotify-hoz köthető. (Lásd: p. 44.) Ugyancsak ezzel függ össze, hogy az a 68 millió előfizető kb. 2 milliárd dollárt fizetett a cégeknek, a másik 900 millió, reklámokkal támogatott szolgáltatást igénybe vevő végfelhasználó "csak" 634 millió dolláros bevételt "termelt". (Lásd: p. 22.)

És akkor mindezeken felül színes képekkel, rövid, informatív írásokkal, profilok bemutatásával, YouTube top10 játszási listákkal, Twitter követői statisztikákkal, eladott hanglemezek top 10-es listáival, töménytelen reklámmal, az egyes országokban elérhető legális zenei szolgáltatásokat tartalmazó felsorolással találkozhatunk. Utóbbi esetén inkább már meg sem számolom ezeket (régen ez könnyebb volt). Legyen elég annyi, hogy a zeneipar nyitott, és számos lehetősége van a felhasználóknak a jogszerű tartalomfogyasztásra. Magyarország esetén egészen pontosan ezeket a szolgáltatókat tartalmazza a dokumentum: Apple Music, Dalok, Deezer, Google Play, Hungaroton, iTunes, Songo, SoundCloud, Spotify, TIDAL, YouTube, Zene! 24/7.