2013 novemberében számoltunk be az MSZJF-MIE ankéttal egybekötötten zajló Apáthy-díjak átadásáról. A pályázaton II. helyezést elért Schwertner Nikolett felkérésemre vállalkozott arra, hogy díjazott dolgozatát, annak tudományos eredményeit röviden, mintegy kedvcsináló gyanánt bemutassa a blog olvasóinak.
A dolgozat a zeneművekre
vonatkozó hazai hatályos szerzői jogi szabályozásra épülve mutatja be a
zeneszerzők szemüvegén át a zeneművek sajátos „életútját” a komponálásuktól a
felhasználásukon át, egészen a védelmi idejük leteltéig. A zenei körökben
szerzett tapasztalataim alapján ugyanis arra lettem figyelmes, hogy a
zeneszerzők, különösen a pályakezdők nincsenek ismeretében annak a
szabályrendszernek, amely rájuk, mint alkotókra és a létrehozott
szerzeményeikre vonatkozik. Ez a felismerés erősítette meg bennem azt a késztetést,
hogy a zeneszerzőket érintő szerzői jogi szabályozást, valamint az őket
leginkább foglalkoztató kérdéseket és problémákat megválaszoljam a munkámban.
Kezdjük az ismertetést a
zeneművek (jogi megközelítésből)
legfontosabb kritériumával, mely a számítástechnikában ismert bináris
kódhoz hasonlóan működik. A bináris kód esetünkben azt mutatja meg, hogy a
szerzemény rendelkezik-e egyéni-eredeti jelleggel vagy sem, majd ebből
következően megilleti-e a művet a szerzői jogi oltalom vagy sem.
Végigkövethetjük, miért kell kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanunk az
alapfeltételként előírt egyéniség és eredetiség meglétének különösen
napjainkban, amikor a vezető zenei irányzatok sablonjai, illetve a sound-alike
jelenség térhódítása egyre nagyobb kihívás elé állítják a könnyedebb stílusban
alkotó zeneszerzőket.
A dolgozat olvasása során arra a
meglepő következtetésre jutunk, hogy bármelyikünk lehet zeneszerző, ugyanis a
jog nem támaszt elvárást a szerző személyével, képzettségével szemben.
Megtalálhatjuk benne a zeneművek megalkotásánál együttműködő szerzőtársakkal
kapcsolatos kérdéseket, így a védelmi idő speciális számításának szabályait,
majd azt is, hogy a közös művön keletkezett jogok gyakorlása és a
felhasználások után felosztott jogdíjak milyen arányban illetik meg a
zeneszerzőket és a dalszövegírókat, valamint idővel a jogutódaikat.
Olvashatunk a szerzemények
létrejöttének folyamatáról, továbbá arról, hogy az alkotófolyamat során
keletkező egyes zenei szerkezeti egységek (például egy szimfónia tételei vagy a
dalok refrénjei), majd a befejezettnek vélt zeneművek milyen módon kerülnek a
szerzői jog oltalma alá. Azonban a teljes körű jogi védelem érdekében
szükségessé válik a zeneművek nyilvántartásba vétele, melynek előnyeit,
rendeltetését, valamint eljárási szabályait minden zeneszerzőnek ismernie kell.
A dolgozat példákon és a bírói gyakorlatból, illetve a Szerzői Jogi Szakértő
Testület véleményeiből kölcsönzött eseteken keresztül tér ki a zeneműveken
keletkező személyhez fűződő, valamint vagyoni jogokra.
Mikor kelnek „életre” a
megalkotott művek? A kérdés első hallásra talán furcsának tűnhet, de a
kérdéskört végiggondolva akkor, amikor azokat az előadóművészek és a
hangfelvétel előállítók felhasználják, hiszen az ő tevékenységükkel „kilépnek”
a kotta, a partitúra keretei közül. A jogszerű felhasználásokhoz azonban felhasználási
szerződés megkötésével adott engedély szükséges, melynek szabályait részletesen
körüljárjuk aszerint elhatárolva, hogy azt a szerző vagy az Artisjus köti meg.
Betekintést kaphatunk az Artisjus részére adott megbízás tartalmába, valamint a
közös jogkezelés rendszerébe is.
Elgondolkodtató, hogy a szerzők leggyakrabban
akkor szembesülnek a szerzői jogi szabályok jelentőségével, mikor a zeneművükön
fennálló valamely jog sérelmet szenved, például az engedélyük nélkül dolgozzák
át a szerzeményüket. A szakdolgozatomban a jogsértések esetén felmerülő egyes
kérdésekre is választ találhatunk, továbbá tanácsokkal gazdagodhatunk, amelyek
segíthetnek abban, hogy a szerzők saját hibájukból ne tegyék ki műveiket
jogellenes felhasználások kockázatainak.
A szakdolgozat ezen a linken érhető el, melyet ajánlok minden szerző, szerzői tevékenységet
ízlelgető, valamint érdeklődő Olvasó részére.
Címkék: Apáthy-díj, Artisjus, Schwertner Nikolett, zeneipar, zenemű