"A szerzői jogi törvény módosításának elsődleges célja, hogy a közös jogkezelő szervezetek egyesületi formájának megtartása mellett átláthatóvá tegye e szervezetek működését és gazdálkodását, versenyhelyzetet tegyen lehetővé az azonos szerzői művek és kapcsolódó jogi teljesítmények területén jogkezelést ellátó szervezetek között, korlátok közé szorítsa a jogosultaknak járó jogdíjakból történő levonást, és megteremtse a szociális, kulturális célú felhasználás kormányzati kontrollját, végül pedig megreformálja a díjszabások jóváhagyási rendjét.A hatékonyságon alapuló átlátható, közös jogkezelési rendszer megteremtése elősegíti egy innovatívabb környezet kialakulását, egyúttal hozzájárul új üzleti modellek létrehozásához, a kulturális sokszínűség, a kreativitás és a helyi repertoár előmozdításának támogatásához.Az új szabályozás az alkotói kulturális és piaci önrendelkezés sérelme nélkül, az egyesületi formát megőrizve, szigorú kontroll mellett, a többes szolgálat lehetőségét megnyitva egy átláthatóbb, egységesített, teherbíró, de fenntartható támogatási politikával rendelkező és szabatos monitorozású közös jogkezelői rendszert kíván működtetni. A törvényjavaslat emellett kisebb terjedelemben érinti a szerzői jogi törvény egyéb rendelkezéseit is, így a sugárzás fogalmát, a követő jogot, a fizető köztulajdont, a szabad felhasználást, az árva művek tárgyi hatályát. A módosítások kiigazítják a szerzői jogi szakértő testületre és az egyeztető testületre vonatkozó szabályokat is."
"Ez a beszedési modell, hogy tudniillik a beszedést egy felkészült és erre kihegyezett szervezet végzi, vizsgálatok tanulsága szerint nemhogy nem módosította, hanem sok esetben drágábbá tette a szerkezetet, mert a működtetési költségek sokszor kétszer kerülnek levonásra, a beszedést lebonyolító szervezetnél általában 17 százalékosan, majd pedig a felosztást végző szervezetnél 11 usque 15 százalékos mértékben. Ha a kettőt összeadjuk, akkor több mint harmada nem jut az eredeti kulturális alkotókhoz.(…)Elérkezett az idő, hogy a törvényi monopóliumot megtörjük, és nyissuk meg a lehetőséget arra, hogy műfajonként többes közös jogkezelés vegye kezdetét. Erős korlátokat állítunk e tekintetben, hogy a belső piaci külföldi, nagy tőkeerejű, közös jogkezelők a magyar repertoár jelentős hányadával szerződést közvetlenül nem köthetve, illetve a magyar piaci felkészültséget bizonyítva ne vehessék át a dominanciát ezen a piacon, ugyanakkor legyen vége az indokolatlan törvényi felhatalmazottságú monopóliumnak ezen a területen."
"Két megjegyzés volt még a bizottsági ülésen, a jelenlegi gyakorlat ugyanis az, hogy az Artisjus szed jogdíjat olyan kulturális rendezvények után is, amelyekhez semmi köze nem volt, sem mint szellemi szerzőnek, sem mint szervezésben közreműködőnek, és nagyon sok esetben ezek a kulturális rendezvények vagy nagyon kevés pénzből és nagyon kevés fellépti díjért jönnek létre. Rendkívül aggályosnak tartják a művészek, hogy ez így van, ennek a megváltoztatását is javasolnám.A másik pedig az, hogy a különböző hang- és adathordozókon eleve az árakba be van építve az Artisjus által egy díj, ami tulajdonképpen büntető jellegű díj, mert honnan tudja az Artisjus azt, hogy én azt milyen tartalommal fogom megtölteni, saját fényképeimet, adataimat viszem-e föl, vagy pedig valami jogvédelem alá tartozó programot."
"Köszönöm szépen. Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 2011. november 14-ei ülésén megtárgyalta a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/4859. számú törvényjavaslatot, és azt egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak találta. A vitában gyakorlatilag minden frakció azt fejtette ki, hogy ennek a javaslatnak az általános vitára való alkalmasságát támogatja, egyéb érdemi hozzászólás nem volt.Köszönöm szépen."
Címkék: Magyarország, szerzői jog, T/4859, törvény