Fényképmegosztók: rendben!

Felelősségre vonható-e egy fényképek és videótartalmak megosztására szakosodott webkettes oldal szerzői jogilag védett fényképek felhasználók általi engedély nélküli (következésképp jogellenes) feltöltéséért? Erre a kérdésre adott választ egy amerikai bíróság egy friss döntésében, mellyel tovább erősítette az online (elektronikus kereskedelmi) szolgáltatók pozícióit az Egyesült Államokban.

Nem először találkozhatunk a fejlécben feltett kérdéssel. E blogon komoly figyelmet szenteltem már a DDL szolgáltatók felelősségi kérdéseinek, és a híres Viacom v. YouTube per ugyanerről szól, ha némiképp más köntösben is. A lényeg az tehát, hogy egy webkettes szolgáltató milyen terjedelemben tartozik felelősséggel a fogyasztói által elkövetett jogsértésekért. Épp legutóbb írtam róla, hogy a MegaUpload nagy bajban van, ezzel ellentétben a RapidShare megúszta a felelősségre vonást az Egyesült Államokban. Egyelőre a YouTube is előnyben van a fent említett perben, habár a másodfokú eljárás folyamatban van. Illetve már jogerős az az ítélet, melyben a Veoh felelősségét - a YouTube-éhoz hasonlóan - kizárta az ott eljáró fórum.

Alapvető tétel az Egyesült Államokban, hogy az online szolgáltatók egy része mentesül a felelősségre vonás alól, ha bizonyos törvényi kritériumoknak megfelelően végzi tevékenységét. Ilyen szolgáltatás lehet az egyszerű adattovábbítás, a gyorsítótárolóban való időleges, és az online tárhelyen való tartós tárolás, valamint a keresőszolgáltatás [DMCA §512(a)-(d), illetve (k)]. (Hasonló keretek között mentesül a felelősség alól az első három szolgáltató az Európai Unió elektronikus kereskedelmi irányelve fényében. Mivel az irányelvet a nemzeti jogba is át kellett ültetni, különös figyelmet érdemelnek a tagállami normák. A magyar elektronikus kereskedelmi törvény - az irányelvnél bővebben - a fent negyedikként említett keresőszolgáltatók részére is meghatároz felelősségkorlátozást.)

Az idei év egy újabb, a szolgáltatók számára kedvező ítélettel indult. A Wolk v. Kodak Imaging Network ügyben a felperes fotóművész arra hivatkozással perelte be a Photobucket oldalt, hogy a fényképmegosztó közösségi portálon a felperes legalább 3000 jogsértően (p. 18.) feltöltött fényképmásolata volt megtalálható. A Kodak Imaging Network pedig azért került bajba, mert a Photobuckettel kötött együttműködési megállapodás alapján az ügyfelei a Photobucketről importált fotókat nyomtathatták rá a különféle ajándéktárgyakra.

A bíróság mindkét pontban elutasította a felperesi követeléseket. A Photobucket nem tekinthető a szerzői jogok közvetlen megsértőjének, mivel a webkettes oldalt megilleti a tárhely-szolgáltatóknak kijáró "safe harbor" védekezés. Különösen azért, mivel a konkrét jogsértésekre (linkekre) utaló jogosulti értesítéseknek az alperes mindig eleget tett, vagyis törölte a mögöttük található tartalmakat a rendszeréből. Sőt, sok esetben a felperes eleve pontatlanul jelölte meg a jogsértő tartalmakat, illetve az értesítések jelentős részét a pereskedés beindítását követően továbbította a Photobucket részére. S mivel a portál a DMCA §512(c) hatálya alá tartozik, ezért közvetett vagy másodlagos felelősségét sem állapította meg a bíróság. (Lásd: p. 42-66.)

A felperes azt is igyekezett bizonyítani, hogy a fényképeknek a Kodak Gallery-ben való automatikus előnézeti funkcióban való többszörözése, illetve ezeknek a fotóknak a megrendelők kérésére ajándéktárgyakon való többszörözése jogsértő. A bíróság ezzel szemben úgy érvelt, hogy valamennyi részfázisban emberi beavatkozás nélküli, automatizált rendszerben történt a fotók felhasználása, ezért a Kodak nem vonható felelősségre. (Lásd: p. 34-42.)

Az ítélet szerint tehát a fogyasztói tartalmakat tároló, azonban hatékony értesítési és eltávolítási eljárást folytató online szolgáltató felelőssége kizárt az Egyesült Államokban. Ennek fényében még inkább kíváncsian várom, hogy mit fog tartalmazni a Viacom ügy másodfokú ítélete. Az esetről egy alapos elemzést angol nyelven Barry Sookman tett közzé.