Hírmorzsák #2.3

Hónapokat csúszhatnak a filmbemutatók. Lehet-e 1400 filmes idézetből eredeti művet készíteni? Útjára indult a MaNDA TV. Gondolatok a Mega Konspirációról. Gyűlnek a harmadik figyelmeztetések Franciaországban. - Hírmorzsák #2.3.

Hónapokat csúszhatnak a filmbemutatók -Az [origo] terjedelmes cikket szentelt annak a kérdésnek, hogy az új Filmtörvény alapján "a filmforgalmazók kötelesek minden filmjük egy példányát legalább 30 nappal a bemutató előtt benyújtani a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH)." Ez persze lehetetlennek tűnik, hiszen az elsőként hagyományosan mozikban vetített mozgóképek nem irodai megtekintésre alkalmas hordozón érkeznek, sőt valószínűleg a jogtulajdonos nem lenne hajlandó engedélyezni, hogy a művet előzetes "benyújtás" céljából DVD hordozóra rögzítse a filmforgalmazó. Ebből az az abszurd következtetés vonható le, hogy a terjesztőnek előbb meg kellene várnia, hogy a film megjelenjen DVD-n, majd ezután be kellene nyújtania egy lemezt az NMHH-nak, s csak 30 napon belül ezt követően kezdhetné a sugárzást. Sőt, a Filmtörvény alapján a magyar nyelvű "dialóglistát" is éppúgy be kell nyújtani. Mindezt azért, hogy a hatóság képes legyen időben kiválasztani a tartalom megtekintésénél javasolt korhatárt. A cél talán rendben van, a gyakorlatban ez így elég bajosan hangzik...

Lehet-e 1400 filmes idézetből eredeti művet készíteni? - Rendkívül érdekes filmes hírről számolt be nemrég az Index. Eszerint Pálfi György, egy fiatal rendező 100-120 régi és új film apró jeleneteiből gyúrt egy olyan 80 perces filmet, amelyben a snittek folyamatos váltakozása mellett egy kerek történet állt össze a nő és a férfi kapcsolatát a középpontba állítva. Az Index beszámolója szerint:

"Az ötszáz bedigitalizált filmből fogtak százat-százhúszat, majd Pálfi kiadta a feladatot hat vágóasszisztensnek, hogy ezeket szedjék szét snittekre, olyanokra, amelyeken csak férfi, csak nő, illetve férfi és nő együtt látszik. A kiválogatott snitteket különböző cselekvések szerint csoportosították: férfi leül, kinyitja az ajtót, becsukja az ajtót, belép az ajtón, kilép rajta, kinéz az ablakon, fut, sétál, étkezik, cigarettára gyújt, fizet stb. - és ugyanezeket megkeresték a női szereplőkkel, és persze megnézték a közös cselekvéseket is - ezek közé tartoztak a csókolózások, a szeretkezések is."

Az Index által feltett kérdésre, miszerint a felhasználás jogszerű-e, Pálfi helyesen érzékeltette: ez bizonytalan terület.

"Nemcsak anyagi vonzata miatt, hanem mert több száz stúdióval, rendezővel és rengeteg színésszel kellene megegyezni. Kétségtelenül jogfeszítő ez a vállalkozás, de a film nem rosszindulatú, sőt, a mozi elmúlt csaknem 120 évének dicsőségét hirdeti. Megpróbáltam nyersanyagként tekinteni a filmekre és egy kísérletet megvalósítani. Megkérdeztünk azért jogászokat is, és többen azt mondták, ez a fajta felhasználás beleférhet az idézés kategóriájába, amit forrásmegjelöléssel lehet csinálni."

Meg kell valljam, nehéz véleményt formálni. Először is látnom kellene a végeredményt. Mert valóban: filmből lehet idézni, s a forrást szükségképpen meg kell jelölni. Alapvető elvárás, hogy az idézett rész ne legyen nagy terjedelmű (a cél által indokolt legyen a terjedelme). Van itt azonban két dolog, ami megnehezítheti a jogszerűség igazolását. A szerzőket mindenkor megilleti a mű egységéhez, integritásához fűződő jog. Eszerint ha a felhasználás torzító, csonkító jellegű, vagy a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes változtatás vagy csorbítás jellemzi, akkor baj van. És biza könnyen lehet, hogy a "csonkítás" problémákhoz vezethet. (Még egyszer: ehhez látni kellene a filmet.) Végül még egy: az idézés tartalmi követelményei közé sorolható, hogy a másodlagos mű egyéni-eredeti alkotás legyen. Ez klasszikusan azt jelenti, hogy a filmben lennie kell valami sajátnak. Rendkívül érdekes értelmezési kérdés, hogy az egyedi vágás/rendezés megteremti-e ezt az egyediséget, ha a forrás kizárólag mások által már egyszer elkészített szerzői mű. Mindenesetre az egész vállalkozás szimpatikus, és kiváló megtestesítője a korunkban terjedőben lévő remix kultúra gondolatának.

Útjára indult a MaNDA TV - És végül még egy filmes hír: a magyar kultúra napján Hammerstein Judit, kultúráért felelős helyettes államtitkár bejelentette, hogy 2012. január 22-én útjára indul a kétnaponta kulturális híradó készítő és sugárzó online platform, a MaNDA TV. Az első adás elején bejelentkező Szőcs Géza kulturális államtitkár beszédében elmondta, hogy "a kultúrának és a közművelődésnek fontos szerep juthat a válságból való kilábaláshoz, ehhez aktív, kezdeményező kultúrpolitikára van szükség". (Forrás: HVG) A MaNDA TV célja, hogy régi és jelenlegi hírekből kétnaponta három órás híradót állítsanak össze. Ebből következik, hogy a retró hangulatért rajongók is örömüket lelhetik majd e kezdeményezésben.

Gondolatok a Mega Konspirációról - A múlt hét egyik legfontosabb digitális szerzői jogi híre az volt, hogy az FBI kérésére az új-zélandi hatóságok a MegaUpload DDL oldal több vezetőjét is őrizetbe vették, s többek között szerzői jogok szándékos megsértésén alapuló büntetőeljárás indítottak velük szemben. Azóta újabb hírek és elemzések tucatjaiban lehetett tájékozódni az eseményekről. Ezekből gyűjtöttem néhányat egy csokorba. Így fontos információ, hogy a terhelteket óvadék ellenében sem bocsátotta szabadlábra a bíróság. A Sandvine - mellékelt képen látható - statisztikái szerint tetemesen csökkent minden DDL szolgáltató forgalma a Mega ügy kirobbanása óta. A FileSonic például nem is engedi jelenleg a fájlok feltöltését, s letölteni is mindenki csak a saját maga által feltöltött tartalmakat tudja. A New York Times tartalmas cikkben foglalta össze a tárhelyszolgáltatók piacának reakcióit, illetve a Mega ügy rájuk gyakorolt/gyakorolható hatásáról. A Copyhype és a TorrentFreak mélyreható elemzéseket tett közzé az ügy jelentőségéről, a MegaUpload tényleges hatásáról a szerzői jogi iparra, illetve a DMCA-re alapított védekezésről. Egyesek pedig a MegaUpload első emberének tartott Kim Dotcom életéről is cikkeznek már. (Végül az Index sem maradt le, és hancu összeállított egy kis életrajzot Kimről.)

Gyűlnek a harmadik figyelmeztetések Franciaországban - Mióta 2010 végén beindult a HADOPI által fémjelzett francia fokozatos válasz modell, folyton arra voltam kíváncsi, hogy hány embert fog érinteni a rendszer, és vajon milyen hatást gyakorol majd a fogyasztói szokásokra a tény, hogy három figyelmeztetés után akár még internet-hozzáférésüket is elveszíthetik a fogyasztók. Az is biztos volt, hogy mindez csak idővel fog kiderülni. A TorrentFreaken megjelent bejegyzés szerint 2011 novemberére végre tendenciák is megfigyelhetővé váltak az első és a második, sőt lassan talán a harmadik csapásokat illetően is. A PC Inpact felmérése szerint ugyanis konstans görbe mentén folyamatosan nő az első figyelmeztetéseket kapók száma (2011 novemberében 736.000 ilyen személy volt), 2011 június óta megugrott a második figyelmeztetések száma (4500-ról 62 ezerrel), sőt július óta novemberig összegyűlt már 165 harmadik figyelmeztetés is. S hogy milyen hatást gyakorol mindez a fogyasztókra? A TorrentFreak csak utalt rá, majd a minap közzétett DMR jelentésben én is olvastam: a statisztikák szerint 22.5%-kal többen használják már az iTunes-t, mint előtte. Ezek szerint valóban lehet hatása egy ilyen rendszernek. Azt persze ne felejtsük el, hogy a legális szolgáltatások száma is megnőtt (ami alapfeltétel, hogy az emberek azt válasszák), és persze ott van a legális zenefogyasztást segítő állami dotációval működő kártyarendszer (Carte musique) is.