Nem lesz bűncselekmény a fájlcserélés?

Az idei év egyik legfontosabb jogalkotási eseménye lehet az új Büntető törvénykönyv (Btk.) elfogadása. Több ízben is említést tettem a Btk. szerzői jogot érintő kodifikációs fejleményeiről. A minap azonban Tibor sógorom továbbított egy üzenetet, amelynek tartalmán elkerekedett a szemem. A Btk. szerzői joggal kapcsolatos tervezete dekriminalizálná - vagyis nem rendelné büntetni - a magáncélú fájlcserélést.

Februárban számoltam be arról, hogy az új Btk. tervezete a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének vétségét némiképp módosítaná. A kormány és a szakértői szervezetek közötti stratégiai együttműködés jegyében a Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület - részben az én észrevételeimet is elfogadva - véleményezte a koncepciót. Az ezek alapján elkészített módosítást ugyancsak véleményezte az MSZJF. (Ekkor nekem idő híján nem nyílt lehetőségem, hogy véleményt formáljak a 2.0-ás verzióról.) A Tibor sógorom által figyelmembe ajánlott 3.0-ás (tovább módosított) koncepció egy olyan részelemmel egészítette ki az új számozás szerinti 384.§-t, amiről eddig szó sem volt. Az (5) bekezdés szerint

"Nem valósítja meg az (1) bekezdés szerinti bűncselekményt, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel sérti meg, feltéve, hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja."

A fenti összetett mondat értelmezése szempontjából legfontosabb részét kiemeltem félkövér, dőlt betűkkel. A mondat egyértelmű: ugyan nem kizárólag az internettel hozható kapcsolatba e szakasz valójában a fenti mondat nem jelent mást, mint hogy akár a netről beszerezhető tartalom lementéséről, akár e tartalom vagy bármely más jogvédett alkotás hozzáférhetővé tételéről van szó, ha e magatartás nem társul közvetlen vagy közvetett jövedelemszerzéssel, akkor a szerzői jogilag releváns felhasználás nem tekinthető bűncselekménynek.

Néhány fontos megállapítás ezzel összefüggésben:

- Habár személy szerint sosem voltam híve a magáncélú fájlcserélők szigorú büntetésének, ugyanakkor őszinte meglepetésemre szolgál, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egy ennyire fontos kérdésben, két fordulót követően is ennyire megkerülje a büntető- és szerzői jog iránt érdeklődők, illetve abban érintett (és ahhoz értő) emberek véleményét. Vagyis: bár személy szerint első pillantásra elfogadhatónak tartom a javaslatot, erről nagyon jó lett volna egyeztetni a - szerzői jogosultakat a stratégiai partnerségi megállapodás keretében a jogalkotási eljárás során képviselő - szakértő szervezetekkel. Többek között épp azért, mert jelenleg Magyarországon a szerzői jogok érvényesítésének alternatív útja a büntetőeljárások indítása a szerzői jogsértőkkel szemben. (A jelenlegi Btk. erre komoly lehetőséget biztosít.) E lehetőségtől előzetes és nyilvános egyeztetés nélkül megfosztani e jogosultakat és érdekképviseleteiket nem szerencsés.

- Ami a javaslatot illeti: valójában az internetes internetes felhasználások dekriminalizálását célozza. A javaslat racionalitását adja, hogy képtelenség valamennyi szerzői jogsértést egyenként észlelni, a jogsértés körülményeit feltárni, eljárást lefolytatni, szankcionálni, s várni, hogy mindezek pozitív hatást gyakoroljanak a szerzői jogi tudatosságra. Ennyiben tehát a tervezet megalapozott célokat szolgál.

- A fent idézett mondat egyik legfontosabb szava a "jövedelemszerzés". Ennek megfelelően nem pusztán előny, hanem kifejezetten jövedelem szerzése a tiltott. Meglátásom szerint a tény, hogy valaki például fájlcserélés keretében szerzi be a jogvédett tartalmakat, vagyis azokra nem költi a pénzét, nem értékelhető jövedelemszerzésként. A jövedelem szükségképpen "új bevételt" kell, hogy jelentsen. A javaslat így helyesen csak a magáncélú internethasználók (például a fájlcserélők jelentős többsége) vonatkozásában látja elképzelhetőnek a büntetőjogi felelősség megállapításának kizárását.

- Ugyanakkor óva intek mindenkit attól, hogy - feltéve, hogy az (5) bekezdést végül elfogadja a jogalkotó hatalom - a fájlcserélést szabad tevékenységnek gondolja. Attól, hogy a büntetőjog eszközeivel az állam nem szankcionálná a szerzői jogsértéseket, attól azok még szerzői jogsértések maradnak. Vagyis a polgári jog eszközeivel fel lehet velük szemben lépni. Így különösen a kártérítés fizetésére való kötelezés veszélye lebeg minden, a jogvédett tartalmakat engedély nélkül többszöröző és/vagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tevő felhasználó feje felett.