Kőhidi Ákos, blogunk egyik szerzője, a magánjogi felelősségtan jeles ismerője, újabb tömör cikket jelentetett meg a Jogi Iránytű, az MTA Jogtudományi Intézetének tájékoztató kiadványának a hasábjain. A témát ezúttal a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (ACTA) polgári jogi vonatkozásai adták.
"
A Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás eges polgári jogi kérdései" címet viseli Ákos tanulmánya. Az ACTA megszületésével és jogi sorsával kapcsolatos rövid felvezetést követően olyan kérdésekről olvashatunk a cikkben, mint az ACTA által használt terminológia hibái (pl. "hamisítás", vagy az általam is rendszeres jelleggel
kritizált "kalózkodás" kifejezés), a rosszhiszeműség/gondatlanság kérdésének bizonytalanságai a megállapodás szövegében, és - mindenekelőtt, illetve leghosszabban - az Ákos által jól ismert kártérítési alakzatok (vö. ACTA 9. cikk).
A kártérítéssel kapcsolatos rendelkezések sok vitára adtak eddig is okot. Ezekbe enged röviden betekintést a szerző. Különösen a "sérelmet szenvedett fél érdekeit megfelelően kompenzáló, kártérítés mértékére vonatkozó vélelem" kártérítési alakzaton belül magának a vélelemnek a lehetséges tartalma kapcsán, illetve a kártérítési alakzatok kumulálhatósága vonatkozásában. Utóbbinak azért van jelentősége, mert bár a megállapodás szövege azt várja el kötelezően a szerződő felektől, hogy a három lehetséges alakzat egyikét bevezessék, ugyanakkor nem tiltja meg véletlenül sem azt, hogy egynél több alakzat is kötelezővé váljék. Ha ez valóban megtörténne, akkor magától értetődik, hogy a kártérítések potenciális összege megemelkedne, hogy azonban ez a realitások talaján álló elképzelés-e, nem tudom.
Bár az ACTA elfogadásának esélyei rohamosan csökkennek (legutóbb épp
Neelie Kroes utalt arra, hogy ő már lélekben "kezd felkészülni a SOPA és ACTA nélküli világra"), ettől még rendkívül tanulságos és fontos a fentiekhez hasonló kérdésekről beszélni.
Címkék: ACTA, Cikkajánló, kártérítési jog, Kőhidi Ákos, polgári jog