Nyilvánossághoz közvetítési morzsák az EUB-tól #9: SBS Belgium v. SABAM

Az Európai Unió Bíróságának az esetjogát hosszú ideje igyekszünk e blogon naprakészen lekövetni (régebbi ügyeket pedig lassan, de biztosan feldolgozni). A múlt hét csütörtöki nap újabb tétellel bővíti ezt a kollekciót, ezúttal a már amúgy is részletes joggyakorlattal bíró nyilvánossághoz közvetítés vagyoni jogát illetően. Ez az ún. SBS Belgium ügy (Case C-325/14).

A jogvitát ebben az esetben az szülte, hogy a szerzői jogok közös kezelését végző belga SABAM jogdíj fizetését látta volna indokoltnak az SBS Belgium televíziószervezettől (műsorsugárzó szervezettől) arra tekintettel, hogy utóbbi zárt hálózatú rendszeren keresztül juttatta el a műsorhordozó jeleket más szolgáltatókhoz, vagyis a közvetítés e szakaszában a nagyközönség nem férhet hozzá a műsorhoz, majd az említett szolgáltatók ezt követően juttatták el a végfelhasználókhoz műsort. A tényálláshoz hozzátartozik, hogy az SBS szerződéses partnerei közül a TV Vlaanderen műholdon, a Telenet kábelen, a Belgacom pedig xDSL vonalon keresztül közvetíti a jeleket a fogyasztókhoz. Az EUB megfogalmazásában tehát:
"Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2001/29 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy az e rendelkezés értelmében vett nyilvánossághoz közvetítést végez az a műsorsugárzó szervezet, amely a műsorhordozó jeleket kizárólag a jelek elosztóihoz közvetíti anélkül, hogy e jelek e közvetítés során vagy alkalmával nyilvánosan hozzáférhetők lennének, majd az elosztók az említett jeleket előfizetőikhez közvetítik, hogy azok megnézhessék e műsorokat." (13. pont)
Az EUB válaszában következetesen visszautalt a korábbi előzetes döntéseiben lefektetett elvekre. Eszerint az InfoSoc-irányelv említett rendelkezésének való megfelelés előfeltétele egyrészt a "közvetítés", melynek a "nyilvánossághoz" kell jutnia. Előbbi tágan értelmezendő (14. pont; vö.: ITV v. TVCatchup), és független az alkalmazott technológiai eszköztől (16. pont; vö.: FAPL), továbbá főszabály szerint minden egyes, specifikus technikai közvetítés egyedileg engedélyezendő (17. pont; vö.: ITV v. TVCatchup). Erre tekintettel világosan kijelentette az EUB, hogy az SBS Belgium "közvetítette" a műsorhordozó jeleket. (18-19. pontok.)

Amin az ügy mégis a televíziószervezetnek kedvezett, az a "nyilvánosság" követelménye. E ponton az EUB rögtön jelzi: a tényállás alapján az SBS Belgium nem meghatározatlan számú lehetséges címzetthez és nem meglehetősen jelentős számú személyhez juttatta el a jeleket (21-23. pontok; vö.: SGAE v. Rafael Hoteles), vagyis a nyilvánosság fogalmába nem illik bele a tényállás szerinti magatartás. A Bíróság ennek ellenére egy további fontos érvet is előhúzott a kalapból. Ugyanis, mint jelezte a fórum, elképzelhető, hogy a műsorsugárzó szervezet jeleit a közvetítő szolgáltatók technológiai beavatkozás nélkül, közvetítik a végfelhasználókhoz. Amennyiben ez lenne a helyzet, akkor bizony az SBS Belgium maga is eredetileg a nyilvánossághoz közvetíti a jeleket. Erről ugyanakkor a tagállami bíróságnak kell döntenie a rendelkezésére álló tények alapján. Hogy az EUB mégsem úgy gondolja, hogy erről lenne szó, az világosan kiolvasható az ítéletből. Eszerint ugyanis
"Márpedig a Bíróság már megállapította, hogy a sugárzott műnek a jelen ügyben szereplőhöz hasonló szolgáltató által az előfizetőihez való terjesztése haszonszerzési céllal végzett önálló szolgáltatásnyújtásnak minősül, mivel az említett személyek az előfizetési díjakat nem a műsorsugárzó szervezetnek, hanem e szolgáltatónak fizetik, és ezt a díjat nem az esetleges technikai szolgáltatásokért fizetik, hanem a szóban forgó közvetítéshez és ennélfogva a védelemben részesülő művekhez való hozzáférésért. A szolgáltató által a jelen ítélet előző pontjában említett feltételek mellett folytatott közvetítés ezért nem csupán egyszerű technikai megoldás, amely biztosítja, illetve javítja az eredeti közvetítés vételét a vételi területen." (30-31. pontok.)
Az ítéletről lásd még a Kluwer Copyright Blog elemzését.

Címkék: , , ,