Ritka az, amikor az EUB rendkívüli gyorsasággal meghozza előzetes döntését. Nem is oly rég még a főtanácsnoki indítványt elemeztük a Liffers-ügyben, március 17-én pedig már meg is született a luxembourgi fórum ítélete. Eszerint az EU-s szerzői jog része a sérelemdíj szerzői jogi perekben.
A mai napon, ahogy az elemzést közzéteszem, még nem ismert az ítélet magyar nyelvű fordítása, ezért az angol verzióból dolgozok.A jogvita tényállását nem ismételném meg, csupán annyira hadd utaljak, hogy a filmrendező Liffers amiatt perelte be egy dokumentumfilm gyártását végző Mandarina céget, mert az a felperes homoszexuális és transzszexuális havannai emberekkel foglalkozó filmjéből engedély nélkül átemelt részleteket egy gyermekprostitúcióval kapcsolatos dokumentumfilmbe.
Az EUB ítélete semmilyen meglepetéssel nem szolgált. Az EU-s Jogérvényesítési-irányelvet ismerők jól ismerik a 13. cikk (1) bekezdés tartalmát. Eszerint:
"A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes bíróságok a sértett
fél kérelmére elrendeljék, hogy a jogsértő, aki tudta, vagy kellő
gondosság mellett tudnia kellett volna, hogy jogsértést valósít meg, a
jogosult számára a jogsértés folytán elszenvedett tényleges kárnak
megfelelő kártérítést fizessen.
A bíróságok a kár megállapításakor:
a)
figyelembe vesznek minden megfelelő szempontot, úgy mint a kedvezőtlen
gazdasági kihatásokat, ideértve a sértett fél elmaradt hasznát, a
jogsértő jogtalan gazdagodását, és indokolt esetben a nem tisztán
gazdasági tényezőket, mint a jogosultnak a jogsértés által okozott nem
vagyoni kárát,
vagy
b) az a) bekezdés alkalmazása helyett a
kárt indokolt esetben átalányösszegben állapíthatják meg olyan tényezők
alapján, mint legalább azon díjazás vagy jogdíjak összege, amely a
jogosultat megillette volna, ha az adott szellemi tulajdonjog
felhasználására a jogsértő engedélyt kért volna."
A fenti rendelkezés pikantériája, hogy az a) pont "indokolt esetben" lehetővé teszi a jogsértés által okozott nem vagyoni károk (az új Ptk. terminológiájához igazodóan inkább sérelemdíj) megtérítését. A b) pont ugyanakkor "az a) bekezdés alkalmazása helyett" átalányösszeg szerinti számítást is lehetővé tesz - itt azonban nem kerül külön említésre a sérelemdíj. A megkereső spanyol bíróságnak ezzel a konstrukcióval gyűlt meg a baja, és arra kérdezett rá, hogy amennyiben a felperes - mint az alapul fekvő ügyben - a b) pont szerint az őt megillető díjazás összegére tekintettel kéri megállapítani a kártérítés összegét (Liffers keresetében ez 6740€ volt), ez kizárja-e azt, hogy a felperes sérelemdíjat is kérjen (Liffers 10.000€-ban jelölte meg ezt az összeget).
Az EUB világossá tette, hogy az irányelvet nem csupán annak megszövegezése, de célja és kontextusa alapján kell értelmezni. A bíróság szerint pedig - különösen a (10), (17) és (26) preambulum-bekezdések alapján - az irányelv legfontosabb célja a magas szintű védelmet biztosító jogharmonizáció volt, s erre tekintettel a "moral prejudice" által okozott sérelmek kompenzálása ugyancsak beleillik az irányelvbe - még akkor is, ha az alapul fekvő gazdasági károsodást a b) pont szerint számítja a bíróság. Egy szó mint száz - s ennyiben az egyébként is rövid előzetes döntés összefoglalható -, amennyiben a morális/eszmei sérelem bekövetkezik, akkor sérelemdíj fizetésére kötelezhető a szerzői jogokat megsértő személy.
Angol nyelven lásd a
Kluwer Copyright Blog elemzését.
Címkék: Európai Bíróság, jogérvényesítés, Liffers ügy, nem vagyoni kártérítés
A mai napon, ahogy az elemzést közzéteszem, még nem ismert az ítélet magyar nyelvű fordítása, ezért az angol verzióból dolgozok.A jogvita tényállását nem ismételném meg, csupán annyira hadd utaljak, hogy a filmrendező Liffers amiatt perelte be egy dokumentumfilm gyártását végző Mandarina céget, mert az a felperes homoszexuális és transzszexuális havannai emberekkel foglalkozó filmjéből engedély nélkül átemelt részleteket egy gyermekprostitúcióval kapcsolatos dokumentumfilmbe.