Újabb Google fair use siker - A Google nem csak a könyvdigitalizálási projektje miatt került bajba az Egyesült Államokban, de - sok más mellett, persze - azért is, mert állítólag az Oracle cég által fejlesztett, és a cég által szerzői jogilag védettnek tartott interfészt (application programming interface, API) használt fel a Google az Android operációs rendszer keretében. Ahogy azt az IPKitten blog bejegyzésében olvashatjuk, a hat éves per záró elemeként az eljáró bíróság úgy találta, hogy az API felhasználása ugyan megtörtént, de az beilleszthető a fair use teszt keretei közé. Az ítéletről a
New York Times is beszámolt. Valamint íme egy
Mondaq elemzés is.
GVH piacelemzés a mozis és filmforgalmazásról - A GVH az elmúlt hetekben tette közzé jelentését "
Piacelemzés a filmforgalmazási és a moziüzemeltetési piacok működéséről" címmel. A vezetői összefoglaló végső megállapításai szerint:
"a GVH szerint a Cinema City magatartása közvetetten hatással lehet ugyan a filmforgalmazási piac szereplőire, így zavart okozhat a piacon, azonban az ebből fakadó problémák versenyfelügyeleti eljárás révén nem vagy nem kellő mértékben orvosolhatóak. Mivel a piacelemzés eredménye alapján olyan piaci zavar áll fenn, amely versenyfelügyeleti eljárás révén nem vagy nem teljes körűen orvosolható, a GVH előtt egyéb lehetőségek állnak a probléma megoldására. A piacelemzésben foglaltak alapján a GVH egyrészt megfontolásra ajánlja a vászonhasználati díjat alkalmazó moziüzemeltetők számára, hogy a vászonhasználati díj szedésére vonatkozó gyakorlatuk legyen figyelemmel a beruházások költségeinek megtérülésére. Másrészt a GVH javasolja az Országgyűlésnek a mozgóképszakmai hatóság feladat- és hatáskörének kiterjesztését, felügyeleti funkcióinak erősítését. A GVH továbbá megfontolandónak tartja egyes – a jelenlegi szabályok alapján nem engedélyköteles, de egyes piacok struktúráját jelentős mértékben befolyásoló – összefonódások versenyjogi kontrollja megteremtésének lehetőségét."
Német bírósági fejlemények az internet-előfizetők felelősségéről - A Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (BGH) két különálló ítéletében járta körbe az internet-előfizetők felelősségét az előfizetés révén elkövetett szerzői jogsértések vonatkozásában. Az egyik ítéletben (Case No. I ZR 48/15) a bíróság úgy találta, hogy a
felelősség megállapíthatósága szempontjából irreleváns, hogy az előfizető szerint két fiatalkorú (15 és 17 éves) gyermeke követte el a jogsértéseket. A BGH szerint ugyanis az előfizetővel egy háztartásban élő harmadik személyekre való hivatkozás nem mentesít a kártérítési kötelezettség alól. A másik ügyben (Case No. I. ZR 86/15) ugyanakkor a BGH azt is megerősítette, hogy az előfizető nem köteles kioktatni a háztartásába érkező rokonát és annak partnerét arra nézve, hogy az előfizetést csak jogszerű célokra vehetik igénybe. Ugyanebben a Mondaq elemzésben olvashatunk arról, hogy a német kormány előterjesztést tett arra, hogy a
McFadden ügyben közzétett főtanácsnoki indítvánnyal összhangban módosulhasson a német elektronikus kereskedelmi törvény.
Igazságos online zenepiacot - A Dal+Szerző oldalon olvashattunk arról, hogy a nemzetközi zenei érdekképviseleti szervezet, a GESAC mindent megtesz annak érdekében, hogy a jelenlegi online zenepiaci modellek oly módon változhassanak - lehetőleg jogszabályi úton -, hogy a szerzői jogosultak a korábbiaknál nagyobb részesedésre tehessenek szert a cégek bevételeiből. Ezzel összefüggésben lásd még a
New York Times cikkét. Akit pedig e témakör kifejezetten (és tudományos igényességgel) érdekel, annak örömmel ajánlom figyelmébe Peter K. Yu egyik cikkét, amely az
SSRN oldalról is egyszerűen elérhető, és legalább részben arról szól, hogy a streaming szolgáltatók miként változtatták meg a zeneipart (de alapvetően nem a szerzők és az előadók javára). Illetve lásd a Billboard írását is, amely ugyancsak a
zenei szerzői jogi reform iránti - amerikai - elköteleződésről szól.
