A Magyar Szerzői Jogi
Fórum Egyesület május 18-i ankétján Grad-Gyenge Anikó, id. Ficsor Mihály,
Faludi Gábor, és Mezei Péter vitatták, vajon szükséges-e a paródiát a szerzői
jogi szabad felhasználási esetkörként szabályozni, vagy minden úgy jó, ahogy
mai állapotában találtatik.
A résztvevők: Grad-Gyenge Anikó, id. Ficsor Mihály, Faludi Gábor, Mezei Péter, Lendvai Zsófia © Ujhelyi Dávid |
Ha
a paródiát szerzői jogi szempontból vizsgáljuk – márpedig honnan vizsgálná egy
szerzői jogi egyesület – akkor alapvetésként kell elfogadnunk, hogy „művet művel lehet parodizálni.”
Ehhez az eredeti, elsődleges műből csak annyit lehet felhasználni, amiből az elsődleges mű még felismerhető, de a másodlagosan létrehozott mű is egyéni eredeti jellegű, amely a humor eszközével túloz és vitatkozik az elsődleges művel. De mit kell humornak tekinteni? Lehet-e a humort, mint esztétikai követelményt támasztani a paródia elé, amikor a szerzői jogi védelmet nem lehet mennyiségi, tartalmi, esztétikai követelmények teljesítéséhez kötni?
Fontos megállapítás ugyanakkor az is, hogy a paródiának adott esetben komoly hatása lehet az elsődleges mű piacára, hiszen előtérbe helyezve azt, generálhat forgalmat egy amúgy kevésbé sikeres szerzői műnek.
Ehhez az eredeti, elsődleges műből csak annyit lehet felhasználni, amiből az elsődleges mű még felismerhető, de a másodlagosan létrehozott mű is egyéni eredeti jellegű, amely a humor eszközével túloz és vitatkozik az elsődleges művel. De mit kell humornak tekinteni? Lehet-e a humort, mint esztétikai követelményt támasztani a paródia elé, amikor a szerzői jogi védelmet nem lehet mennyiségi, tartalmi, esztétikai követelmények teljesítéséhez kötni?
Fontos megállapítás ugyanakkor az is, hogy a paródiának adott esetben komoly hatása lehet az elsődleges mű piacára, hiszen előtérbe helyezve azt, generálhat forgalmat egy amúgy kevésbé sikeres szerzői műnek.
© Fodor Franciska |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése