"Az én véleményem az ACTÁ-ról" sorozat negyedik részében (tényleg!) röviden áttekintem a megállapodás büntetőjogi jogérvényesítéssel kapcsolatos szabályait
(23-26. cikk). Valamennyi eddigi részhez viszonyítva a legrövidebb bejegyzés következik.
A büntetőjogi jogérvényesítés
Az ACTA a szerződő feleket a
szándékos és kereskedelmi mértékű szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó
jogokat érintő „kalózkodás”, illetve a filmművészeti alkotásról a nyilvánosság
számára általában hozzáférhető filmszínházban jogosulatlanul készített másolatok
előállítása esetén büntetőjogi eljárás lefolytatására és a bűncselekmények
szankcionálására kötelezi. Az ACTA a kereskedelmi tevékenység alatt legalább a
közvetlen vagy közvetett módon gazdasági vagy kereskedelmi előnyök szerzése
céljából végzett kereskedelmi tevékenységet érti. Feltűnő ugyanakkor, hogy a
megállapodás szerint a filmszínházi rögzítést akkor is bűncselekménynek kell
tekinteni, ha az nem kereskedelmi célból történt.
A szankciók a pénzbüntetéstől a
szabadságvesztésig terjedhetnek, az ily módon előállított kalóztermékek, a
feltételezett jogsértés elkövetéséhez használt anyagok és eszközök, illetve a
jogsértéssel megszerzett vagyontárgyak lefoglalása, elkobzása és megsemmisítése
ugyancsak elrendelhető. Az ACTA megszövegezéséből az is következik, hogy a
filmszínházi rögzítés esetén se szabadságvesztés-, se pénzbüntetés
alkalmazására nincsen lehetőség.
Nem szabad elfelejteni, hogy a büntetőjog uniós szintű harmonizációjára
mindmáig nem került sor, ezért az ACTA vonatkozó passzusai nem is az Európai
Unió, hanem a tagállamok általi ratifikálást feltételezi. Hazánk vonatkozásában
kijelenthető, hogy a büntetőjogi előírások összhangban állnak az ACTA
követelményrendszerével, sőt valójában még annál szélesebb körben is
biztosítják a jogérvényesítés lehetőségét. Ellentétben ugyanis a
megállapodással, mely a szándékos és kereskedelmi mértékű jogsértéseket
kriminalizálja, a hazai Btk. – mint arra korábban már utaltam – az üzletszerűen
elkövetett szerzői jogsértések mellett már a legcsekélyebb vagyoni hátrány
okozásával járó felhasználásokat is büntetni rendeli. Mindezt egyébként a HENT február
10-én kiadott sajtóközleménye is megerősíti.
Előzmények:
- 2. rész - Bevezető rendelkezések, fogalommeghatározások és általános kötelezettségek
- 3. rész - A polgári jogi jogérvényesítés
Ez a részt nem értem:
VálaszTörlés"Feltűnő ugyanakkor, hogy a megállapodás a filmszínházi rögzítést abban az esetben bűncselekménynek kell tekinteni, ha az nem kereskedelmi célból történt."
A "szerint" szó biztosan hiányzik a "megállapodás" után.
VálaszTörlésJó esetben pedig egy "nem" a "kell" elől, de tartok tőle h a környéken inkább egy "is" van:)
Először is elnézést kérek a silány nyelvtanért. A kérdéses mondatot nyelvtanilag javítottam.
VálaszTörlésEzzel szemben fontos látni:
- egyrészt a 23. cikk 1. bekezdése szerint a "szándékos és kereskedelmi mértékű szerzői jogsértések" kapcsán lennének kötelesek a szerződő felek szankciók kiszabását elrendelni.
- a 3. bekezdés ezzel ellentétben azt mondja: "A felek a nyilvánosság számára általában hozzáférhető filmszínházban levetített filmművészeti alkotásról készített jogosulatlan másolatok előállításának esetére büntetőjogi eljárásokat és szankciókat írhatnak elő." Vagyis a mozis camcording akkor is bűncselekményt jelentene, ha az nem is kereskedelmi mértékű.
Üdv,
MP