A blog éve - 2011 legfontosabb eseményei (I. rész)

2011 egy rendkívüli év volt. Nem csak a blog élete szempontjából, hanem a szerzői jog világában is. Tucatszám találkozhattunk olyan hírekkel, melyek - jó egyetemi közhellyel élve - "megérnének egy szakdolgozatot". Az év végéhez közeledve persze mindenki igyekszik számba venni a legfontosabb történéseket. Így tett Michael Geist is. No, én most ehhez hasonlóan, de nem ABC, hanem kronologikus sorrendben szeretném röviden (két külön posztban) feleleveníteni az elmúlt 12 hónap 40 (számomra) legmeghatározóbb szerzői jogi hírét.

Január - Az év első hónapjának egyik kiemelkedő híre volt, hogy a RapidShare, a sokáig piacvezető online tárhely-szolgáltató (cyberlocker, DDL szolgáltató) újabb pert nyert Németországban. Az új ítélet megerősítette, hogy a RapidShare az elektronikus kereskedelmi szabályok védelme alatt áll (persze, ha az ott foglalt kötelességeknek nem tesz eleget, felelőssége megállapítható). Ez az ítélet többek között azt is eredményezheti, hogy hosszú távon a DDL szolgáltatók tartósan átveszik a fájlcsere oldalak piacvezető helyét. (Ez olvasható ki például ebből a hírből.) Január másik meghatározó eseménye volt, hogy a Bölcsek Tanácsa (Comité des Sages) publikálta az Új Reneszánsz című európai uniós jelentést. (Íme az elemzés első, majd második része.) Ebben a "három bölcs" a könyvdigitalizáció szükségessége és az árva művek helyzetének rendezése mellett is állást foglalt. Méghozzá olyan hatékonyan, hogy a könyvdigitalizáció kérdése ma is napirenden van az EU-ban, az árva művekről pedig irányelv került elfogadásra idén. Végül a harmadik januári (kiemelt figyelmet érdemlő) esemény az IFPI 2011-es digitális zenei jelentésének a nyilvánosságra hozatala volt. A jelentés a zeneipar aktuális állapotairól értekezik hosszan, mégis sok hibában szenved. Kíváncsi vagyok, hogy a napokon, heteken belül nyilvánosságra hozandó 2012-es jelentés miről fog szólni.

Február - A februári hónap első és talán legfontosabb híre is az volt, hogy az Egyesült Államokban intenzív fokozatba kapcsolták az Operation in Our Sites programot, melynek segítségével az USA Belbiztonsági Minisztériumának bevándorlási és vámérvényesítési munkacsoportja lefoglalhatja az Egyesült Államok joghatósága alá tartozó ("nemzeti") domain címeket. Később e projekt ihletett meg néhány politikust a PROTECT IP Act, majd a Stop Online Piracy Act törvényjavaslatok benyújtására. (Ezekről még lesz szó.) Február egyik fontos magyar vonatkozású híre volt, hogy a korábban "piacvezető" feliratok.hu egy "belső" vita következtében elköltözött addigi címéről. Persze a felirat biznisz továbbra is szárnyal, csak már más oldalakon. Az EDRi februárban publikálta az év egyik legérdekesebb jelentését, melyben a netes semlegesség legaktuálisabb kérdéseit járta körbe a non-profit szervezet. Végül, hogy a januári RapidShare siker ne keltsen fölényes érzetet, februárban robbant a hír, hogy a Megaupload, majd a Hotfile cyberlockereket is beperelték, de ezúttal az Egyesült Államokban.

Március - Az Operation in Our Sites februárban is a napirenden maradt. Konkrétan két hírrel: először is a Super Bowl engedély nélküli terjesztése vádjával (gyanújával) kerültek különböző domain címek lefoglalásra. Ebből a húzásból később per lett, mivel a Rojadirecta (egy sportközvetítésekre mutató linkeket indexáló oldal) felvette a kesztyűt domain címe lefoglalása miatt. A másik kapcsolódó hír az volt, hogy hamarosan felemelte hangját Ron Wyden oregoni demokrata szenátor, a PROTECT IP Act és a Stop Online Piracy Act későbbi legnagyobb ellenzője is. Márciusban olvashattunk arról is, hogy Spanyolországban elfogadásra került egy "kalózellenes" törvény, mely a "Törvény a Fenntartható Gazdaságról" címet kapta. Ezzel a Zapatero kormány arra tett kísérletet, hogy az elburjánzott spanyol fájlcsere világot kissé visszanyesse. Év végi (decemberi) hírek szerint azonban a kormány végül mégsem fogja a törvényt életbe léptetni. Ha március, akkor még egy dolog nem maradhat el, ez pedig a Google Books ügy. Denny Chin bíró ugyanis márciusban utasította el a peres felek (második) egyezségi megállapodását, mivel az nem volt "fair, adekvát és ésszerű", s ily módon "túl messzire ment". Az év hátralévő részében az is kiderült, hogy a felek pereskedni lesznek kénytelenek, ha pontot akarnak tenni az ügy végére. (A Google könyvdigitalizációs projektjéről írt cikkemet lásd itt.)

Április - E hónap több fontos perről maradhat emlékezetes. Elsőként arról posztoltam, hogy a Joel Tenenbaum  bostoni egyetemi hallgatóval szemben 30 dal jogellenes letöltéséért indult eljárás  folytatódni fog. Korábban dalonként 22.500 dolláros kártérítést szabott ki Tenenbaummal szemben az esküdtszék, melyet azonban a bíróság alkotmányos szempontból aggályosnak talált, s ezért 90%-kal csökkentett. Ezzel az ítélettel szemben mind Tenenbaum (ő még ezt is sokallta), mind a tartalomipar fellebbezést nyújtott be. Áprilisban a fellebbezés kapcsán elemeztem alaposan az ügyet itt és itt. Aztán az év vége felé kiderült, hogy Tenenbaum még rosszabbul járt, mint azelőtt: a fellebbviteli bíróság szerint elhamarkodott volt a kártérítési összeg "alkotmányossági alapokon történt csökkentése", vagyis marad a 675.000$ kártérítés. Ugyancsak az Egyesült Államokban zajlik a videomegosztó portálok jövőjéről szóló per. Ebben a Viacom igyekszik bebizonyítani, hogy a YouTube szándékosan figyelmen kívül hagyta a jogellenes tartalmak eltávolítását követelő értesítéseket. A per a fellebbezés szakaszában tart. Nagyon kíváncsian várom a másodfokú ítéletet, mely domináns hatást gyakorolhat a webkettő és a fogyasztók által generált tartalom jövőjére. A harmadik per Angliában zajlott le. Ugyan a BT és a TalkTalk internetszolgáltatók megpróbálták, mégsem járt sikerrel kísérlet a brit fokozatos válasz rendszert bevezető Digital Economy Act bírósági felülvizsgálatát illetően. Az eljáró bíró nem találta a brit jogrendszerrel ellentétesnek a törvény elfogadását és tartalmát. 

Május - Halljunk valamit itthonról is. A hazai online zenei értékesítés világa nagy mélységbe zuhant, amikor a Songo bezárta kapuit márciusban. Szerencsére májusban valami újra kezdődött. Először megnyitott a Hungaroton online zeneértékesítési felülete (sőt már áprilisban a Vodeafone Superbox szolgáltatása is), a nyáron a Starzone nyújtott reális alternatívát a vásárlásra, az ősszel pedig beindult az iTunes, majd a ZeneCenter. Reméljük a tendencia folytatódni fog. kellenek a legális online értékesítési felületek. Május mélypontot is jelentett a szerzői jog világában. Ekkor került nyilvánosságra a PROTECT IP Act törvénytervezet, amely az Operation in Our Sites mintájára már a külföldi domain címek lefoglalását is lehetővé tenné az amerikai hatóságoknak. Hallatlan és nagy butaság. A tervezettel kapcsolatos elemzésemet lásd itt. (Azóta tudjuk, hogy a röviden csak PIPÁ-nak hívott szenátusi javaslat mellett egy másik képviselőházi előterjesztés is riogatja a közvéleményt. A SOPÁ-ról a holnapi posztban írok.) Végül májusban jelent meg az év másik nagy hatású jelentése, a Ian Hargreaves által írt angol Digital Opportunity. Ez gyakorlatilag a brit szerzői jog modernizálásának kereteit fekteti le. (A jelentés fényében épp mostanság kezdődött egy országos egyeztetés Angliában.)

Június - Az első félév utolsó hónapjában vált teljessé, hogy a legnagyobb amerikai disztribúciós felületek a felhőbe tartanak. Előbb az Amazon, majd a YouTube, végül - s elsőként engedélyek birtokában - az Apple indította be felhő (cloud) alapú tartalomszolgáltatását. Ez a jövő, ez tagadhatatlan! (S bár ez jelentéktelen információ, de aznap, mikor Steve Jobs bejelentette az iCloudot San Franciscóban, épp elsétáltan a bejelentés helyszíne mellett. A mellékelt fotó a bizonyítékom.) Frank La Rue, az ENSZ  véleménynyilvánítás és szólásszabadság védelméért felelős különleges jelentéstevője, júniusban közzétett jelentésében úgy vélte, hogy a fokozatos válasz rendszerek ellentétesek egyes emberi jogokkal. (Bár több hibát is tartalmaz a szerzői jog szemszögéből nézve, ettől még fontos ez a dokumentum.) És végül a június sem múlt el hazai hírek nélkül. Mindennél szomorúbb azonban, hogy a sajtóban arról cikkeztek, hogy a széleskörű hazai fájlcserélés miatt a Warner úgy döntött: csak késleltetve vetíti a filmjeit a magyar mozikban. Tagadhatatlan, hogy a fájlcserélés nem tesz jót a tartalomiparnak, de azt is el kell, hogy mondjam: ilyen buta akcióval a tartalomipar nem hogy vissza nem hódítja a nézőket hazánkban, hanem még a becsületes mozilátogatókat is eltávolítja magától.